Ez súlyosabb bárminél: nagyon sokba lesz a magyaroknak, ha ez így megy tovább

A Tárki 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány szerint Magyarország nemcsak az uniós célkitűzésektől maradt el, de a többi tagállamhoz képest is egyre rosszabb helyzetbe került az oktatási mutatók terén.

A korai iskolaelhagyók aránya, amely 2014-ben még közel volt az uniós átlaghoz (11,4%), 2023-ra jelentősen romlott, miközben az EU-s átlag folyamatosan javult. Míg 15 uniós tagország már elérte a 2030-ra kitűzött 9%-os célt, Magyarország 2023-ban az EU-ban a negyedik legrosszabb eredményt produkálta.

A középfokú végzettségűek arányában is visszaesés tapasztalható: míg 2014-ben az uniós átlag felett teljesítettünk 85,3%-kal, 2023-ra ez az előny elveszett. A magyar mutató romlott, miközben az EU-s átlag folyamatosan javult.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tavaszi szünet 2025: mikor lesz és meddig tart a húsvéti szünet? Itt az összes iskolai szünet dátuma

Vannak családok, akik előre megtervezik az évet, mikor mennek pihenni, nyaralni és bizony ehhez azt is tudni kell, mikor lesz szünet a gyerekeknek. Nézzük, a legfontosabb dátumokat!

A diplomások arányában még drasztikusabb a visszaesés: az EU-ban egyedül Románia és Magyarország mutatott csökkenést 2014 és 2023 között. A 25-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 32%-ról 30% alá csökkent, messze elmaradva a 2030-ra kitűzött 45%-os uniós céltól.

A tanulmány szerint a negatív tendenciák hátterében elsősorban oktatáspolitikai döntések állnak, mint a tankötelezettségi korhatár csökkentése, a közoktatás központosítása és a szakképzés átalakítása. A helyzetet még a 2020-as nyelvvizsga-amnesztia sem tudta érdemben javítani.

Jelentős területi egyenlőtlenségek is megfigyelhetők: egyes vármegyékben, például Nógrádban 25,5%-os a korai iskolaelhagyók aránya, míg Békés megyében 132%-os növekedést regisztráltak 2014 és 2023 között. A diplomások arányában is nagy a területi szórás, különösen az észak-magyarországi és észak-alföldi régiók mutatnak jelentős lemaradást.