Döbbenetes számok érkeztek a felsőoktatásból: magyarok tömegeit érinti ez a súlyos probléma

A KSH adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben több mint 18 ezerrel nőtt az egyetemisták száma az előző évhez képest, azonban az idegen nyelveket tanulók száma minden népszerű nyelv esetében csökkent - írja a Népszava.

Az angol nyelvet tanuló hallgatók száma 31 ezerről 24,4 ezerre esett vissza. Németül már csak 4887 egyetemista tanul a korábbi 6417 helyett. A spanyol nyelvet választók száma 2193-ról 1310-re, a franciát tanulóké pedig 1196-ról 787-re csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg az olasz, latin és orosz nyelvek esetében is.

Miközben a hazai egyetemekre 328,5 ezer hallgató jár, a KSH által felsorolt idegen nyelveken összesen 51,9 ezren tanulnak, ami mindössze 15,8 százalékos arányt jelent. Ez az arány tavaly még 18,3 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 20,3 százalék volt, ami egyértelmű csökkenő tendenciát mutat.

A nyelvvizsgázók száma is jelentősen visszaesett: 2022-ben még 83,1 ezren, 2023-ban 66,3 ezren, 2024-ben pedig már csak 58,9 ezren tettek nyelvvizsgát az Oktatási Hivatal adatai szerint. Különösen drasztikus a csökkenés a 20-24 éves korosztályban, ahol 20,7 ezerről 10,1 ezerre esett vissza a vizsgázók száma 2022 és 2024 között. A 25-29 éves korosztályban is kevesebb mint felére, 5712 főről 2376 főre csökkent a nyelvvizsgázók száma.

A visszaesés fő oka, hogy az Orbán-kormány 2022-ben eltörölte a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezettségét. A magyarok nyelvtudása már ezt megelőzően sem volt kiemelkedő: az Eurostat 2022-es adatai szerint a 25-64 éves korosztály mindössze 49 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet, szemben a 75 százalékos EU-átlaggal. Ezzel Magyarország a sereghajtók közé tartozik, csak Bulgária teljesített rosszabbul 48 százalékkal.

A több nyelvet beszélők aránya is jelentősen elmarad az uniós átlagtól: míg Magyarországon a megkérdezettek 18 százaléka állította, hogy kettő vagy több idegen nyelvet ismer, az EU-ban ez az arány 37 százalék volt.