Több 10 ezer forintról mond le rengeteg szülő havonta: sokan nem is tudnak róla, így kell igényelni

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) definíciója, illetve a törvényi definíció szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzdenek, a korai fejlesztés és gondozásban részt vevő, illetve a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek. A hivatal szerint az óvodákban, általános és középfokú iskolákban 109 430 gyermek tartozott ehhez a kategóriához, és további 7 194 gyermek vett részt korai fejlesztés és gondozásban a 2024/2025-ös tanévben. Ez 18, illetve 25 százalékkal magasabb szám, mint a 2020/2021-es tanévre számított adat. Ez önmagában is jelentős emelkedés, de emellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy a gyermekek száma ugyanebben az időszakban csökkent a közoktatásban. 

A KSH legfrissebb statisztikái szerint a 2020/2021-es tanévben még összesen 92 845 sajátos nevelési igényű gyermek vett részt a közoktatásban, ideértve a különféle fogyatékossággal élőket, és az autizmus spektrum zavarral vagy valamilyen pszichés fejlődési zavarral rendelkezőket. Öt tanév elteltével számuk 109 430-ra nőtt, 179 százalékkal. A korai fejlesztésben részt vevő gyermekek száma is jelentősen emelkedett öt év alatt: 5 739-ről 7 194-re, 25,4 százalékkal. 

Ha pedig megvizsgáljuk, hogy a sajátos nevelési tanulók közül milyen problémával küzdők száma emelkedett jelentősen az elmúlt évek során, akkor az látszik: a testi és értelmi fogyatékkal élők száma nagyjából ugyanannyi volt az évek során, érdemben nem változott, az autizmussal vagy pszichés fejlődési zavarral élő gyermekek száma viszont jelentősen emelkedett. Ezt is ábrázoltuk a fenti grafikonon: az autizmus spektrum zavarral rendelkező gyermekek, tanulók száma 77 százalékkal emelkedett öt év alatt, súlyos tanulási nehézséggel 24,4 százalékkal, súlyos figyelemzavarral 21,5 és súlyos magatartás-szabályozási zavarral 117 százalékkal több gyermek küzdött a 2024/2025-ös tanévben, mint a 2020/2021-es tanévben. 

Az adatok vizsgálatakor érdemes figyelembe venni több tényezőt is. Részben hozzájárulhat ugyanis az SNI-tanulók számának emelkedéséhez az, hogy erre a célcsoportra nagyobb figyelem irányul, több olyan gyermeket már iskoláskora előtt kiszűrnek, így hamarabb belekerülnek a statisztikákba. Fontos azonban, hogy a drasztikus emelkedést ez önmagában nem magyarázza. Valószínűleg nem elhanyagolható a hatása annak a 2019-ben történt, sokat kritizált módosításnak sem, melynek értelmében 2020 januárjától kötelező iskolakezdés szeptemberben azok számára, akik adott év augusztus 31-ig betöltik a hatéves kort. Azóta az iskolaérettségről, magántanulói státuszról pedig már nem az intézmények helyileg, hanem az Oktatási Hivatal központilag dönt. Lehetséges, hogy bizonyos gyermekek azért kaptak SNI-státuszt, hogy maradhassanak még egy évet az óvodában.

Mindenesetre az, hogy az autizmussal, pszichés fejlődési zavarokkal élő gyermekek száma emelkedik, egyre több oktatási intézményre és családra ró nagyobb terhet. A terhelés gyakran anyagilag is nagyobb az SNI-gyermeket nevelő családok esetében, ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen támogatások kaphatók, igényelhetők akkor, ha a gyermek SNI-státuszú. Mutatjuk, milyen segítségre számíthatnak a szülők az új tanévben.

SNI támogatás, kedvezmény igénylése 2025-ben

Bár sokan tudják, hogy az SNI-státusz feljogosít különféle támogatásokra, kedvezményekre, fontos az is, milyen okból kapta a gyermek ezt a státuszt. Mivel ez határozza meg azt is, milyen juttatásokra lesznek jogosultak a szülők. A különböző kódokon, amelyeket a gyermek afféle címkeként megkapott, nemcsak a szülők, hanem gyakran az egészségügyi szakemberek és pedagógusok is nehezen igazodnak ki: amíg egyes támogatásokhoz elég az SNI-státuszt igazolni, más támogatásokhoz orvosi igazolás, szociális rászorultság lehet szükséges. Ugyan a BNO-kódok irányadóak lehetnek, de biztosítékot nem jelentenek az egyes támogatások igénylésénél! Fontos a kitartás is: nem szabad feladni, ha eltévedtünk a bürokrácia útvesztőjében és lemondani olyan pénzösszegről, ami egyébként jár. Érdemes lehet a hivatalok mellett SNI-témájú közösségi média csoportokban is érdeklődni, ha elakadt az ember az ügyintézésben, mert a hasonló cipőben járóktól remek tanácsokat kaphat.

Milyen támogatások léteznek?

• Bölcsődei támogatás

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, megújult tavaly a bölcsődei támogatás. A támogatás maximális összege SNI-s gyermekek esetén magasabb, 65 ezer forint.

• Ingyen oktatás, tankönyv és fejlesztés

A köznevelési törvény 47. §-a kimondja, hogy az SNI-s gyermekek számára biztosítani kell az állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátást attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A törvény szerint a szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Azt is meghatározzák, milyen feltételeket kell az iskolának nyújtania, illetve milyen fejlesztésekre vihetik a szülők a gyermekeket.

• Menza ingyen vagy féláron

Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés szociális alapon dől el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján. Ugyanakkor vannak olyan, fogyatékosságukból adódóan SNI-státuszú tanulók, akiknek járhat ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés. Részletesen a 21/B. § rendelkezik arról, kinek jár alanyi jogon a menza.

• Családi pótlék és emelt családi pótlék

A családi pótlék összege gyermekenként 2025-ben (továbbra is) egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint, egy gyermekes egyedülálló szülő esetén 13 700 forint. Két gyermeket nevelő család esetén 13 300 forint, egyedülálló két gyermekes szülőnek 14 800 forint, a három gyermeket nevelő családnak 16 000 forint, egyedülálló szülő esetén 17 000 forint.

A 18 évnél fiatalabb gyermek után, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, emelt összegű családi pótlék vehető igénybe. Ennek összege kétszülős család esetén 23 300 forint, egyedülálló szülő esetén 25 900 forint. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú gyermek esetén pedig 20 300 forint. Az emelt összegű családi pótlékra jogosító igazolást, a gyermeket kivizsgáló, gondozó, illetve a betegséget, fogyatékosságot megállapító intézmény szakorvosa adhat (pl. idegrendszeri gondnál neurológus, szellemi elmaradottság esetén gyermekpszichiáter). Hogy pontosan milyen esetben mekkora összeg jár, azt a a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza.

EZ IS ÉRDEKELHET

Családi pótlék összege 2025-ben: eddig jár, így kell igényelni

Családi pótlék 2025: mennyi a családi pótlék összege, mikortól jár a családi pótlék, a családi pótlék meddig jár hány éves korig folyósítják, mikor lesz családi pótlék utalás?

• Közgyógyellátás

Amennyiben valakinek megítélték az emelt összegű családi pótlékot, annak gyermeke alanyi jogon jogosulttá válik a közgyógyellátásra is. Ezen felül közgyógyellátási igazolvány kiállítható a szociálisan rászorult személy részére is az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére!

Az emelt összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolás alapján közgyógy igazolványt az állandó lakhelyhez tartozó önkormányzat jegyzője állítja ki, melyet a gyógyszertárban kell bemutatni a közgyógyellátásra rendelt gyógyszerek kiváltásakor. Az igazolvány birtokában a tb-támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre térítésmentesen válhat jogosulttá valaki, azokon túl pedig van egy egyéni gyógyszerkeret is - maximum havi 12 ezer forint, amely a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja. Létezik még eseti keret is: ez az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja, legfeljebb évi 6000 forint lehet.

• Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)

A GYOD összege 2025-ben egy gyermek esetén havi bruttó összege 290 800 forint, aminek a nettója 261 720 forintot jelent. Több otthon gondozott gyermek esetén pedig a minimálbér másfélszerese, 2025-ben bruttó 436 200 forint jár. Viszont ha a jogosult személy más rendszeres pénzellátásban is részesül, az ellátás összege csökken a más rendszeres pénzellátás havi összegével.

A gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a szülő, aki önellátásra képtelen súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek- vagy felnőttkorú gyermekéről gondoskodik. 2020-tól az autista gyermeket nevelő szülőkre is kiterjesztették a támogatást, viszont sok esetre, amely indokolná a támogatást, mert a gyermek állapota miatt állandó felügyeletre szorul, nem vonatkozik. Például vannak az ADHD-s, illetve kevert specifikus fejlődési zavarral rendelkező gyermekek is, akik fizikailag nem, vagy csak részben szorulnak segítségre, viszont 24 órás felügyeletet, illetve olyan speciális ellátást igényelnek, amely intézményi keretek között ma nem biztosítható a számukra.

A hivatalos rendelkezés szerint az egyéb érzék- vagy mozgásszervi korlátozottságon túl olyan gyermekek után is igénybe vehető a GYOD, akiknek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0–F84.9).

További kedvezmények

Számos további kedvezmény van: ezek nem rendszeres támogatások, hanem eseti jellegűek. Ilyen például a parkolási igazolvány, melyet kiválthat az autista gyermeket nevelő szülő is, de az is, akinek gyermeke értelmi fogyatékos kategóriába sorolt.

Aki jogosult emelt családi pótlékra, az utazási kedvezményeket is igénybe vehet: a Magyar Államkincstár Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvány alapján, továbbá korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, a fenti személlyel (vak, hallássérült, súlyosan fogyatékos) együtt utazó személy (kísérő).

Egyes esetekben utazási költségtérítés is igényelhető: amennyiben a gyermek tartósan beteg, illetve fogyatékossága miatt szakorvosi igazolással rendelkezik, a járó beteg szakellátások igénybevételéhez, illetve fekvőbeteg gyógyintézetbe történő beutazáshoz. Az ehhez szükséges igazolványt a beutalásra jogosult orvos, egyes ellátások esetén a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője állítja ki. Az igazolás havonta utazási utalványon történik, a kifizetést az egészségbiztosítási pénztárak végzik. Költségtérítés igénybe vehető SNI-s gyermekek fejlesztésére szolgáló kezelések esetében is, ha az helyben nem megoldható.

Indokolt esetben a gyermekgondozási segély (gyes) a gyermek 10. életévéig járhat. A havi rendszerességgel járó gyes havi bruttó összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely (több mint 10 éve változatlanul) 28 500 forint. A gyest igénybe vevő szülő keresőtevékenységet a gyermek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, ha pedig a nagyszülő veszi igénybe, akkor a gyermek három éves kora után, napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. (Viszont ha a munkavégzés az otthonában történik, akkor a nincs időkorláthoz kötve.)

Nem szabad megfeledkezni az illetékes helyi önkormányzatok által nyújtott kedvezményekről sem. Bár ez helyileg szabályozott, érdemes a hivatalnál érdeklődni, mert nem ritkán akár az SNI-s gyermeket nevelő szülőket is érinthetik, mint az óvodáztatási támogatás, a víz-csatorna- és szemétdíj kompenzáció, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a lakásfenntartási támogatás, stb. Minden esetben érdemes a település önkormányzatánál érdeklődni, milyen támogatásra lehet jogosult a gyermek után a szülő.