Fordult a kocka: többet hoz a bankbetét, mint az ingatlan!

A BIMEX-módszer segítségével megállapíthatjuk, hogy az ingatlanpiacon elérhető értéknövekedés és a bérbeadásból származó hozamok milyen viszonyban vannak a kereskedelmi bankok által kínált lekötött betétek kamataival. A mutató 1-es érték esetén azonos megtérülést feltételez, felette az ingatlanpiac teljesít jobban, alatta a banki lekötések hoznak nagyobb hasznot.

A számításokat a cikk végén megjelölt ingatlanközvetítő cégek adatbázisai, valamint a kereskedelmi bankok honlapján található lakossági hirdetmények adatai alapján végeztük.

Első lépésben megvizsgáltuk a fővárosi albérlet árakat. A havi bérleti díjak és a számításba vett ingatlanok alapterületéből megállapítottuk az egy négyzetméterre eső átlagos bérleti díjat. Az ingatlanközvetítők használt lakásokra vonatkozó adatbázisaiból számított kínálati átlagárat összevetve a bérleti díjakkal, megkaptuk az éves bérleti hozamot.

Az ingatlanbefektetésünk hozamát a lakásárak változása és az albérleti hozam összege adja, csökkentve az amortizációval. A banki összehasonlításhoz szükségünk volt a piacon elérhető lekötött betétek átlagos kamatára, mely adatokat a banki honlapokon található hirdetményekből gyűjtöttük. A két mutatót hányadosa megmutatja, hogy a banki- vagy az ingatlanbefektetés kínál kedvezőbb lehetőséget a számunkra.

Fordult a kocka: ezúttal a bankbetét a befutó!

Az ingatlanpiac vizsgálatakor említést érdemel az a tény, hogy az adatbázisokban szereplő kínálati árakat az eladó határozza meg, de a majdani tényleges vételár az esetleges alku mértékének megfelelően változhat. Az index-számítás átlagok alapján történik, végeredményben piaci tendenciákra utal. Ingatlanbefektetésünket több tényező is egyedileg befolyásolhatja, ilyenek a lakás elhelyezkedése, mérete, fekvése, kiadhatósága.

A BIMEX értéke a júliusi vizsgálat óta eltelt negyedévben 1,39-ről, 0,82-re csökkent. Az elmúlt negyedévben az átlagos bérleti díjak kis mértékben emelkedtek, kora ősszel megélénkült az albérletpiac, de az iskolakezdést követően újra normalizálódott a helyzet. Amíg a vizsgált időszakban a használt lakások átlagos felértékelődése 0,92 %-ra mérséklődött, a betéti kamatok a monetáris politikai döntésnek köszönhetően szárnyalni kezdtek, ez pedig azt eredményezte, hogy a bankbetétek felé billent a mérleg nyelve.

Az albérleti piacon, a júliusban mért 2 282 Ft-os egy négyzetméterre eső átlagos havi bérleti díj 2 320 Ft-ra változott, miközben a fővárosi lakások átlagos kínálati négyzetméterára 332 917 Ft-ról 335 986 Ft-ra emelkedett. Az amortizációs tényező mértékével (2 %) korrigáltuk az ingatlanhozamot.

Bár sokak szerint ingatlant vásárolni mindig érdemes, ezúttal a magasabb hozamok a bankbetétek mellett szólnak. A pénzintézetek által kínált egyre magasabb kamatok számos ügyfelet csábítanak a bankfiókokba. Aki a bankban fialtatja a pénzét, annak nem kell bajlódni a bérbeadással járó kötelezettségekkel. A lekötött betétek és a megtakarítási számlák sokkal erősebb alternatívát jelentenek az ingatlanbefektetéssel szemben, mint akár egy negyed- vagy egy fél évvel ezelőtt.

A számításokhoz az Otthon Centrum, a Duna House és az OrigoIngatlan.hu adatbázisait használtuk fel. A felhasznált adatokat október 28. és október 30. között gyűjtöttük.