A szegények helyett az ingatlanfejlesztők kaszálnak majd a csokkal

Nem enyhíti a lakhatási szegénységet

A Habitat szerint hiba, hogy a kizárólag az új lakások építésére vonatkozó jelentős ÁFA-csökkentést, valamint a CSOK módosítását nyilvános vita, társadalmi vagy szakmai egyeztetés nélkül vezették be. Ennél súlyosabb probléma, hogy ezek a jelentős közpénzt felhasználó intézkedések nem enyhítik a lakhatási szegénységet, mert nem hozzáférhetőek a szegények számára. Félő, hogy a rászoruló családok helyett az ingatlanfejlesztőknek, és az építőipari vállalatoknak kedveznek majd.

Elfogadhatatlan és indokolatlan kirekesztés

Mindkét intézkedés - illeszkedve a kormány eddigi lakhatási intézkedéseinek sorába - a lakástulajdon-szerzést ösztönzi, miközben Magyarországon már most is Európában az egyik legmagasabb a lakástulajdon aránya. A lakhatási szegénység ellen küzdő szervezet szerint jelentős részben a magas lakástulajdon-hányad miatt drága és kevés a bérlakás a piacon, ezért nincs elég megfizethető lakhatási lehetőség azok számára, akiknek nem elég magas a jövedelme, vagy vagyona a saját lakás vásárlásához vagy akár bérléséhez. Már önmagában is komoly probléma, hogy a CSOK csak azokat célozza, akik rendelkeznek önerővel lakás- vagy házvásárláshoz, miközben az állam továbbra sem enyhíti azon háztartások lakhatási problémáit, akik jövedelmi okokból nem tudnak lakást vásárolni. Elfogadhatatlan és indokolatlan, hogy a CSOK-ból olyan szegényebb társadalmi csoportok is ki vannak zárva, akik adott esetben akár rendelkezhetnek is a saját lakás vásárlásához szükséges önerővel -véli a Habitat.

A CSOK szabályozása minimum 180 napos társadalombiztosítási jogviszonyt szab feltételül, míg a legmagasabb, három gyerek után járó 10 + 10 milliós támogatás megszerzéséhez, már két éves biztosítotti viszonyt írnak elő, a közmunkásokat pedig egyelőre kizárják a támogatásból. Közben a saját lakással már rendelkezők a CSOK-ot felhasználva az új ingatlan megvásárlása után akár régi ingatlanukat is megtarthatják (elég, ha oda van a lakcímük bejelentve), felső jövedelmi vagy vagyoni korlát pedig nincs a támogatásban, így az akár luxusingatlanok építésére is felhasználható - figyelmeztet a Habitat.

Növeli a területi egyenlőtlenségeket

- mondja Szekér András, a Habitat igazgatója, aki szerint Külön negatívum, hogy az új építésű ingatlanok 300 négyzetméterig nem engedélykötelesek, illetve a CSOK-kal támogatott lakásoknál eltörölték az energiahatékonysági minimumfeltételt, amely következtében elszaporodhatnak a rossz minőségű és alacsony energiahatékonyságú épületek.

A lakhatási szegénység felszámolására kellene koncentrálni

A Habitat for Humanity Magyarország szerint egy felelős állami lakáspolitikának jelenleg Magyarországon a lakhatási szegénység felszámolására kell koncentrálnia, ahelyett, hogy a magasabb jövedelmű rétegek nagyobb, vagy új építésű saját tulajdonú lakáshoz jutását támogatná. Ezért a Habitat azt javasolja, hogy az ÁFA- csökkentés koncentráljon a szociális lakhatási lehetőségek támogatására (például alacsony lakbérű, szociális alapon kiadott, energiahatékony bérlakások építésére) . Fordítson a kormány nagyobb költségvetési forrásokat megfizethető bérlakások létesítésére, a magas lakhatási költségek mérséklését szolgáló lakásfenntartási támogatás biztosítására, az országban nagy számban rendelkezésre álló üres lakások hasznosítására. A hátrányos helyzetű térségekben az ingatlanvásárlás ösztönzése csak akkor indokolt, ha az adott területen a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek is bővülnek.