Rengeteg magyar kihűlt lakásban vészeli át a telet: nekik nem telik fűtésre sem

Az európai lakosság bizonyos százalékának nem telik arra, hogy télen ne fázzon az otthonában. Egy frissen megjelent kutatás szerint a vizsgált országok közül ebben Bulgária áll a legrosszabbul: ott a lakosság 34 százaléka nem engedheti meg magának az elégséges fűtést. A litvánoknak 28-a, a görögöknek 23 százaléka nyilatkozta ugyanezt. Cipruson a lakosság 22 százaléka, Portugáliában 19 százaléka, Olaszországban 14 százaléka küzd hasonló gondokkal.

A legkevesebben Ausztriában, Finnországban, Luxemburgban, Hollandiában, Észtországban és Svédországban vannak, akik számára problémát jelent az otthonuk felfűtése - kevesebb, mint 2,5 százaléknak. 

Magyarországon a lakosság 6,1 százalékának jelent komoly gondot a fűtés, tehát az EU-s 7 százalékos átlagnál kevesebb embert érint a probléma. 2006-ban még 14,6 százaléka a lakosságnak nem tudott megfelelően fűteni télen, azóta több mint felére csökkent ez az arány. 2012-ben volt a legrosszabb a helyzet, amikor a lakosság 15 százalékát érintette a probléma.

Hazánkban a háztartások rezsijének átlagosan 75 százaléka fűtésre megy el, amely családi házak esetében akár havi 40-50 ezer forintra is rúghat - derült ki a Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felméréséből. 

Mivel fűtűnk?

Bár egyre nagyobb teret nyernek az innovatív fűtési lehetőségek, napjainkban még mindig a gáz, a villanyfűtés a leggyakoribb a hagyományos tüzelés mellett. Úgy tudni, ez utóbbi a második leggyakoribb opció, jelenleg Magyarországon összesen mintegy hatszázezer háztartás alkalmazza.

Minden kétséget kizáróan a villanyfűtést alkalmazóknak kell a leginkább a zsebükbe nyúlniuk, energiaszámlájuk ugyanis kiugróan magasra emelkedhet. Különösen igaz ez akkor, ha egyrészről nincs megfelelően szigetelve otthonuk, másrészről pedig nem energiatakarékos villanypaneleket használnak a helyiségek fűtésére - magyarázták a szakértők.

A földgáz fűtőértéke függ az anyag minőségétől, de általánosságban véve 34 MJ/köbméter közeli szinten van. Ezzel szemben a tűzifa és a brikett fűtőértéke az alapanyag minőségétől függ. Míg előbbit a fa fajtáján túl annak nedvességtartalma is befolyásolja, addig utóbbi esetében a préselési technológia is mérvadó.

Rosszul szigeteltek a magyar otthonok

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. A tető hőszigetelése - az egyre népszerűbb innovatív fújható szigetelésnek köszönhetően a legegyszerűbben, leggyorsabban elvégezhető munka.

Az épületek 60-70 százalékában nincs szigetelve a tető, a födém. Mivel a meleg levegő felfelé száll, így a tetőn keresztül a keletkezett fűtési energia 25 százaléka távozik. Hiába a jól záródó, modern nyílászáró, ha a födémen át elszökik a meleg. A tetőszerkezet utólagos szigetelése - illetve a régi 15-20 éves megroskadt tetőszigetelés felújítása - több hétig tartó munkával, bosszúsággal járó felújítás.

Bár évről évre nő az épületek energiahatékonysága - köszönhetően a célzott támogatásoknak - még mindig a lakossági épületállomány által felhasznált fűtési célú energia emészti fel az energiaköltségek 80 százalékát.