A korábban véltnél kevésbé javult a városi levegőminőség a korlátozások alatt

A szakemberek 11 városra - Pekingre, Vuhanra, Milánóra, Rómára, Madridra, Londonra, Párizsra, Berlinre, New Yorkra, Los Angelesre és Új-Delhire - fókuszálták tanulmányukat. A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint az üvegházhatású gázok közé tartozó, valamint légzőszervi és rákos megbetegedésekkel is összefüggő nitrogén-dioxid légköri koncentrációja 10-50 százalékkal csökkent az érintett időszakban.

A különböző időjárási és évszakhoz kötődő jelenségek hatásait számításba véve azonban a kutatók megállapították, hogy az ózon koncentrációja ugyanakkor 2-30 százalékkal emelkedett a különböző városokban. Az ózon okozhat mellkasi fájdalmat, károsíthatja a tüdőszöveteket és súlyosbíthatja az asztmát.

Az angliai Birminghami Egyetem kutatója, Zongbo Shi szerint normális esetben a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás hatására az ózon eltűnik a levegőből, ám mivel a korlátozások miatt kevesebb jármű volt az utakon, ezért kisebb volt a kibocsátás és az ózoncsökkenés is.

"Az összes tanulmányozott városban nőtt az ózonszint a korlátozások miatt" - írta közleményében William Bloss, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy mindez semlegesíti a nitrogén-dioxid-csökkenés egészségre nézve jótékony hozadékainak egy részét.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a levegőszennyezettség jelenti a legnagyobb környezeti kockázatot az emberi egészségre világszerte, évente nagyjából hétmillió ember halálát okozva. A kutatók által vizsgált harmadik légszennyező anyag a szálló por volt. Ezeknek a finomszemcsés anyagoknak - amelyek képesek mélyen megtelepedni a tüdőben és bekerülni a véráramba - a légköri koncentrációja Londont és Párizst kivéve minden városban csökkent, ám a mutatók még így is messze elmaradnak a WHO által meghatározott határértéktől.