Mégis, mi folyik itthon? Kétszer annyi nő házasodik újra, mint 20 évvel ezelőtt

A KSH 2020-ban is kiadta, immáron 18. alkalommal a Nők és férfiak Magyarországon c. zsebkönyvét. Ebben a nők és férfiak itthoni helyzetét mutatják be, diagramok segítségével elemezve a munkaerőpiacot, az oktatást vagy éppen a bűnözés, turizmus adatait a nemi arányok szempontjából.

A nők és férfiak helyzetének, lehetőségeinek számos területen mérhető egyenlőtlensége jelentős mértékben függ az adott ország gazdasági szerkezetétől, a foglalkoztatottság mértékétől és a keresetek színvonalától - írja bevezetésében a KSH.

A kiadványban rengeteg érdekes adattal, összefüggéssel lehet találkozni, mely rávilágít a különféle, jelenleg zajló társadalmi folyamatokra, és rövid, de akár hosszú távú következtetéseket is le lehet vonni belőlük. Közlik például azoknak a házasságok és válások számai mellett az újraházasodási arányszámokat korcsoportok szerint lebontva.

Házasság, válás, házasság

A KSH legfrissebb statisztikái szerint 2020 decemberében 2,9 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, 3314 pár lépett frigyre, 94-gyel több, mint 2019 decemberében.

Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy nem mindegyik házasság tartós, ahogy az Európai Unió országaiban, úgy nálunk is magas a válások aránya. 2017-ben például átlagosan ezer uniós lakosra 2 darab válás jutott, ami több mint kétszerannyi, mint 1965-ben, amikor csupán 0,8 - írta meg a Pénzcentrum korábban. Ahogy az a statisztikán látszik a válások élbolyában leginkább a balti, illetve északi országok vannak. Ehhez képest Magyarország abszolút a lista alsó fertályában helyezkedik el. Hazánkban ugyanis 2018-ban 1 000 lakosra 1,7 válás jutott.

Válás után köpönyeg

De még érdekesebb, hogy mi történik a válás után: vajon hányan döntenek úgy, hogy újraházasodnak. (Újraházasodási arányszám az ismételten házasságra lépő özvegy, elvált családi állapotú férfiak, illetve nők és a megfelelő korú, nemű, családi állapotú évközepi népesség aránya, ezer főre.)

Annak, hogy valaki újraházadodik, számtalan oka lehet, melyről a statisztikai hivatal természetesen nem tudhat, ám gyönyörűen kirajzolódik az infografikán, hogy ennek a különböző életszakaszokban mennyi a valószínűsége, ha az illető nő, illetve akkor, ha férfi. A 19 évnél fiatalabb újraházasodó férfiakról nincs adat, feltehetően mert olyan alacsony a számuk, hogy mérni sem lehet. Nőknél viszont egy iszonyatosan magas oszlopot láthatunk: ez azt jelenti, hogy 2019-ben ezer főre 137,9 újrházasodó 19 évnél fiatalabb nő jutott. Egészen 30-as éveikig meg is őrzik ezt az előnyüket, ezen a ponton azonban megfordul az arány, és már több férfi újabb házasságot, mint nő. A 60 éven felüliek esetében pedig eljutunk oda, hogy 

A grafikonon a további fülekre kattintva láthatóak a 2010-es, illetve a 2000-es év adatai is. Ezekből az derül ki, hogy 10 éve az újraházasodások száma sokkal kissebb volt, az nemek arányai azonban nagyon hasonló képet mutattak, 2000-ben azonban minden korosztályban (a 19 évnél fiatalabb férfiakról nincs adat) a férfiak házasodási kedv volt nagyobb.

A 2019-re megnövekedett újraházasodásoknak lehet egyik oka a családtámogatások igénybevételének szándéka, a babavárónak kölcsönnek például feltétele, hogy a leendő szülők házasok legyenek.