Ez az igazi krízis több mint 150 ezer magyar életében: hogyan lehet ilyen házakban élni?

Bármennyire is sokkoló az Európai Unió államaiban még mindig rengetegen élnek olyan háztartásokban, ahol nincsen beltéri öblítős vécé. A legfrissebb, 2020-as adatok szerint ezzel a problémával leginkább Romániában és Bulgáriában küzdenek. Előbbi ország esetében a lakosság 22,8 százalékának, utóbbi esetében a lakosság 13,2 százalékának nincs az otthonában ilyen készüléke – derült ki az Eurostat friss adataiból.

Mindez azt jelenti, hogy Romániában csaknem 4,3 millióan, míg Bulgáriában kb. 900 ezren élnek úgy, hogy otthonukban nincsen beltéri illemhelyiség. Az EU harmadik legrosszabb adatát Litvánia (7,6%) produkálta, de itt az arányszám már nem érte el a 10 százalékot. Hátulról a negyedik Észtország lett, négy százalékkal.

Ahogy a grafikonon látjuk, Magyarországnak sincs sok oka az örömre. A jelenleg adatokkal rendelkező, 22 EU-s ország közül ugyanis az ötödik legrosszabb helyen zárt hazánk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság 1,6 százaléka olyan háztartásokban él, ahol nincs beltéri vécé,

ez majd 160 000 embert jelent.

Ennyien vannak tehát azok, akik annyira szegények és/vagy elmaradott területeken élnek, ahol lehetőségük sincs beltéri vécéken végezni a dolgukat. Magyarország mögött Horvátország és Lengyelország végzett a sorban, egyaránt 1,4-1,4 százalékkal, illetve Szlovákia volt még az az ország, ahol 1 százalékos volt az arány.

Ez azt is jelenti, hogy a legtöbb EU-s országban a lakosság egy százalékát sem érinti ez a probléma, sőt, sok országban az arányszám 0,5 százalék alá is beesik. Hovatovább, Hollandiában és Svédországban mára gyakorlatilag már nem létezik ez a probléma. A lakosság egyetlen tagjának sem kell megküzdenie azzal, hogy olyan helyen él, ahol nincs beltéri vécé.

Azért változnak az idők

Bár a magyar arányszám EU-s összevetésben még mindig nagyon magas, az utóbbi években folyamatosan csökkenő volt a tendencia. 2019-ben például még a lakosság 3,1 százaléka élt ilyen körülmények között, de 2013-ban például még 5,3 százaléknyian, ami csaknem fél millió embert jelentett.

Az EU-s átlag egyébként az utóbbi években 2 százalék körül mozgott, de mivel most jó pár országból még nincs adat a tavalyi évre vonatkozóan, ezért összországi átlaggal még nem tudunk számolni. Az azonban biztos, hogy a 22 országból számított átlag 2,6 százalék, tehát a magyar adat ez alatt van. Azt is láttuk viszont, hogy az arányszámok felhúzásáért gyakorlatilag két ország okolható igazán, sőt, az első négyen kívül mindenki az átlag alatt szerepel.