Nem kell félni, nem fog fájni: tényleg csak ebben a megyében járhatnak rosszul a rezsiemeléssel?

A héten a kata szabályainak megváltoztatása mellett egy másik komoly intézkedés is borzolta a magyarok kedélyét. A kormány szerdán jelentette be, hogy az európai energiaválság miatt Magyarországon is energia-vészhelyzetet hirdet, ennek egyik lépéseként pedig többet kell augusztustól fizetnie annak, aki az átlagos fogyasztás felett használja a távhőt, a gázt és a villamos energiát. Nem túlzás kijelenteni: a magyarok azonnal lázas számolgatásba kezdtek, szerették volna tudni, hogy rájuk vonatkozik-e a többlet fizetése. Most megnéztük az eddigi adatokat, amelyből kiderül: nem kell azért mindenkinek aggódni, az országra eddig a spórolás volt jellemző az áram és a gázfogyasztás terén – legalábbis ha a kormány által meghatározott értékeket vesszük átlagos fogyasztásnak.

Budapest a gázfogyasztás átlaga alatt

A KSH legfrissebb, 2020-as adatai szerint a fővárosban átlagosan 192 kWh villamos energiát használtak a lakosok, ami bőven elmarad a kormány által meghúzott 210 kWh-os határtól. Ebben ráadásul az is benne van, hogy éppen abban az évben tört ki a COVID, és az emberek hónapokig otthon voltak, rengetegen kezdtek el otthonról dolgozni, ami megdobta a fogyasztást. A grafikonból láthatjuk is, hogy a fogyasztás folyamatosan növekszik 2010 óta, ennek persze a jelenleg is regnáló kormány akkoriban bevezetett rezsicsökkentési politikája is jót tett.

Pest megyében viszont már izgulni kell: itt az átlagos fogyasztás 2020-ban 240 kWh volt havonta, amely komoly túlfogyasztást fog jelenteni augusztustól. Gázfogyasztásban viszont jól áll Közép-Magyarország: 2010 óta egyszer sem lépte át Budapest, illetve Pest megye a kormány által most meghúzott 144 köbméteres vörös vonalat.

A Dunántúlon jó az átlag

Bár a népesebb városok, köztük megyeszékhelyek csaknem fele itt terül el, a Dunántúlon sem jellemző, hogy túllépnék a most felállított keretet. Ebben a nagyrégióban a legközelebb Komárom-Esztergom megye járt ahhoz tavalyelőtt, hogy többet fogyasszon villamos energiából a most megszabott átlagnál: havi átlagban 206 kWh-ot használtak a megye lakosai havonta, ami azért már súrolja a most megállapított átlagfogyasztást. A második helyezett Tolna megye lett ebben az összevetésben, ők 202 kWh-ot fogyasztottak, a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron áll 198-al, ami már jobban elmarad a 210-től.

A Dunántúlon a gázzal is takarékosak, legalábbis a 2020-as adatok szerint biztosan: a nagyrégió havi átlaga 86 és fél köbméter volt, ami most bőségesen elég lesz a 144 köbméteres átlag elkerüléséhez. A legtöbbet itt is Komárom-Esztergom (125,3) és Tolna (100,9) fogyasztotta, a dobogó harmadik fokán azonban most Fejér megye áll (89,3). Ebben a régióban tehát nem kell nagyon félni az átlag elérésétől, ha olyan takarékosak lesznek, mint tavalyelőtt.

Alföld és Észak: takarékos lakosság

Az Alföldet és Észak-Magyarországot magába foglaló nagyrégióban még a dunántúlinál is jobb statisztikákat találtunk a KSH adatsorában. Gázfogyasztás tekintetében Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok viszik a pálmát, de még az első helyezett nógrádiak sem mentek havonta 102 köbméter fölé, vagyis átlagosan messze vannak a 144-es határtól, ahol már többet kellene fizetniük. A legkevesebb fogyasztást Csongrád-Csanád megye lakossága hozta 2020-ban, itt havonta átlagosan 76 köbméter is elég volt.

Ugyanilyen biztató a helyzet a villamosenergia-fogyasztásban is. Itt a legnagyobb fogyasztás a hevesieké volt, alig valamivel lemaradva követi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de egyikük fogyasztása sem éri el a 200 kWh-s átlagot, vagyis mondhatjuk, hogy messze vannak a túlfizetéstől. A legkevesebbet Borsod-Abaúj-Zemplén megye használt a villamos energiából.

Borzalmas a melegvíz-helyzet

Ha azonban megnézünk egy másik táblázatot, borzalmas adatokat kapunk. A KSH 2020-as adatai szerint 4,4 milliónál több lakás volt az országban abban az évben, a távfűtésbe ennek ellenére csak 670 ezer volt bekapcsolva. Ennél is szörnyűbb, hogy a melegvíz-szolgáltatás sem elérhető rengeteg lakásban: szintén a 2020-as adatokra támaszkodva állapítható meg, hogy mindössze 400 ezer lakásban van ilyen, ami a teljes lakásállománynak mindössze tíz százaléka.

Persze ez nem azt jelenti, hogy csak a lakosság tíz százaléka jut hozzá távhőhöz vagy meleg vízhez, viszont a távhőszolgáltatáson még bizonyosan dolgozni kell - igaz, az pont a rezsi növelésekor nem jönne jól, elvégre nem a fogyasztó szabályozza, mikor hány fok legyen a lakásban. Ami pedig a héten kiderült: most elég komolyan spórolni fognak a magyarok, hogy elkerüljék a több tíz-, vagy akár százezres túlfizetést.