Foghatják a fejüket a tulajok, főbérlők: nem fogja senki kivenni a magas rezsijű lakásokat?

Az OTP Ingatlanpont szakértője összegyűjtötte, hogy mire érdemes figyelni az első lakást bérlőknek és bérbeadóknak.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésével veszi hagyományosan kezdetét a főszezon a bérleti piacon, amikor a kollégiumi helyekről lemaradt, újdonsült hallgatók mellett az első munkahelyükön kezdők és munkahelyváltók is belevágnak a lakáskeresésbe. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy idén a legjobb bérlemények iránti roham később kezdődik és két év bezártság után, aki csak teheti, inkább még nyaral és az utolsó pillanatra halasztja a megfelelő ingatlan kiválasztását.

Tapasztalatink alapján még csendes a piac, de mindenkinek laknia kell valahol, ezért arra számítunk, hogy a megszokottnál rövidebb, de intenzívebb lesz a nyár végi roham, amire mindenkinek érdemes időben felkészülnie. A járványhelyzet enyhülésével és a bérleti díjak emelkedésével már eddig is megfigyelhető volt, hogy a kereslet a kisebb lakások irányába mozdult el és felértékelődtek a külvárosi, de jól megközelíthető lokációk is, az energiaárak emelkedésével pedig arra számíthatunk, hogy a bérlők döntésénél a bérleti díj helyett a bérelt ingatlan összköltsége lesz a meghatározó tényező

– mondta Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bérelni vagy venni? Ezekben a magyar városokban olcsóbb a hitelt fizetni, mint albérletet kivenni

Örök dilemma az albérletben élők számára, hogy olcsóbb-e fizetni a bérleti díjat, vagy hasonló nagyságú hitel törlesztőrészletet vállalva már saját lakást is lehetne venni.

A szakértő szerint leendő bérlőként érdemes előre számba venni az anyagi lehetőségeinket és a havi bérleti díjon felül számításba venni azt is, hogy jellemzően az első bérleti díj és két havi kaució előre fizetendő. A lakás kiválasztása előtt gondoljuk végig, hogy egyedül vagy többedmagunkkal, esetleg kisállattal költöznénk-e, milyen időtávra bérelnénk a lakást, mérjük fel a közlekedési lehetőségeket és azt, hogy vállaljuk-e a napi ingázást az esetlegesen alacsonyabb bérleti díj fejében.

Ha megtaláltuk az ideálisnak tűnő ingatlant, javasolt ellenőrizni, hogy a bérbeadó valóban az ingatlan tulajdonosa, illetve haszonélvezője vagy annak meghatalmazottja, ehhez akár a tulajdoni lapot is lekérhetjük. Legyen pontos információnk arról, hogy milyen havi kiadásokkal kell számolnunk, ehhez tisztázzuk, hogy az ingatlant érinti-e a rezsidíj változás és kérjük el a téli hónapok közüzemi számláit is, hogy pontosabb képet kapjuk arról, mekkora havi kiadással kell számolnunk. Tisztázzuk, hogy a mérőórákat át lehet-e írni a bérlő nevére vagy a bérbeadó nevén maradnak. Tájékozódjunk, hogy a közös költség változni fog-e szeptembertől, várható-e valamilyen felújítás, renoválás a házban vagy a lakásban.

Mérjük fel – akár szakértő segítségével – a lakás állapotát, milyen fűtési rendszerrel rendelkezik, megfelelő-e a szigetelése, zárnak-e a nyílászárók, a szaniterek működnek-e. Szintén fontos szempont lehet a lakás tájolása, míg az északra néző helyiségek a nyári hőségben nyújtanak enyhülést, addig a déli napsugarak a téli energiaköltségeket csökkenthetik.

Bérbeadóként a legfontosabb lépés, hogy objektíven felmérjük elvárásainkat és lehetőségeinket, hiszen a várható keresletnövekedés ellenére is feltételezhető, hogy a rezsiköltségek alapvetően meghatározzák azt, hogy mennyire lesz kelendő a lakásunk a piacon. Tájékozódjunk a környék aktuális kínálati árairól, kalkuláljuk újra a várható fenntartási költségeket és ezek alapján határozzunk meg egy piacképes bérleti díjat

– javasolja Laczi Csaba.

A rezsiköltségek növekedésével feltételezhető, hogy megnövekszik a kereslet a központtól akár távolabbi, de jó infrastruktúrájú környéken elhelyezkedő, jó elrendezésű, kisebb méretű és energiatakarékos ingatlanok iránt. Míg a lokáció és lakásméret nehezen módosítható adottság, a kiadások utólagos szigeteléssel, a gépészeti megoldások modernizációjával is csökkenthetőek.

Az ingatlan meghirdetése előtt érdemes felmérni az ingatlanunk állapotát és elvégezni a szükséges felújításokat, javításokat és tisztasági festést. Ha üres a lakás, akkor ajánlott beszerezni az alapvető bútorokat és berendezéseket, mert mindkét fél szempontjából előnyös, ha megfelelő műszaki állapotban és beköltözésre készen adják át az ingatlant.

A költségszámításnál vegyük figyelembe, hogy a hosszú távú bérbeadást magánszemélyként 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, amit két módon fizethetünk meg. Nem tételes elszámolás esetén a bevétel 90 százaléka után kell levonni a 15 százalékos szja-t, tételes költségszámolásnál pedig a tételesen nyilvántartott számlákat vonjuk le a bevételből, és ez az összeg képezi a személy jövedelemadó számításának alapját.

A bérlő és bérbeadó érdekeit is védi a bérleti viszony szerződésbe foglalása és közjegyző általi hitelesítése. A szerződésben fontos rögzíteni, hogy határozott vagy határozatlan idejű-e a bérleti viszony, a fizetési feltételeket, a közműszerződések tulajdonjogát és érdemes tételesen listázni az ingatlan részét képező bútorokat, berendezéseket és használati tárgyakat, illetve azok állapotát.