Rengeteg magyar család retteghet a téltől: mi lesz velük, ha kijönnek a horrorcsekkek?

Az orosz-ukrán háború kitörése óta az energiaárak egész Európában az egekbe szöktek, és csak mostanában kezdtek mérséklődni. Azonban az, hogy a gáz világpiaci ára jelentősen csökkent az elmúlt pár hétben, még sokára fog meglátszódni a rezsiszámlánkon, ha egyáltalán tartós marad az áresés. Csak emlékeztetőül, idehaza decemberben vizsgálják felül, milyen áron számolják majd el a háztartásoknak az átlagfogyasztásuk feletti fogyasztásra vonatkozó gáz és áram mennyiségét.

Az energiaárak drasztikus növekedése (és természetesen az infláció) miatt pedig mindenki próbál – a pénztárcájához mérten – megoldásokat találni arra, hogy a kormány által meghatározott kereten belül maradjon a fogyasztás, és ne kelljen az eddigi rezsi sokszorosát kifizetni. Vannak, akik filléres trükkökkel próbálják lefaragni a havi fogyasztásukat, míg mások komplex megoldásban gondolkodnak.

Az energetikai korszerűsítésre irányuló munkálatok azonban sokszor nem várt akadályokba ütköznek: a hőszigetelést már csak pár hétig lehet megcsináltatni, hiszen száraz idő szükséges hozzá, a hőmérséklet pedig nem mehet fagypont alá, a napelemek megtérülési ideje pedig a sokszorosára növekedik a szaldós elszámolás kivezetésével, de a nyílászárócserére is gyakoriak már a fél-egy éves előjegyzések.

A fentiek miatt döntött úgy a Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem, hogy egy közös felmérés keretében megvizsgálja, miként változott a magyar lakosság energiatudatossága, illetve szeretnénk pontosabb képet kapni a hazai ingatlanokról is. Azt is szeretnénk megtudni, hogy energetikai szempontból milyen állapotban vannak a lakásaink, házaink, és megkérdezzük azt is, mi a véleménye az embereknek az energiavállságról, hogyan próbálják azt kezelni, milyen megoldásokkal szeretnének élni a közeljövőben. Kérjük, segítsd a munkánkat, töltsd ki az alábbi kérdőívet. Köszönjük!