Szélsebesen vágtatnak a magyar lakásárak, de van jó hír is: tényleg a fordulat éve lesz 2023?

Valósággal felrobbantak a lakásárak Magyarországon, derült ki az Eurostat friss összesítéséből. Az adatok szerint 2015-höz képest 2022 harmadik negyedévében több mint 156 százalékkal emelkedtek hazánkban az ingatlanárak, ami egyedülálló az EU-ban.

Grafikonon ábrázolva a hazai árrobbanás még félelmetesebb: ami talán bizakodásra adhat okot, hogy a tavalyi év második felében ha meg nem is állt, de jelentősen visszavett a tempóból az áremelkedés. Legalábbis a korábbi időszakhoz képest:

Az uniós országok között egyedül Csehországban emelkedtek 100 százalékot meghaladó mértékben az árak, de 121 százalékkal meg sem közelítik a magyar drágulást. A duplázódás közelében van még Portugália, Litvánia és Észtország is. A magyar árrobbanás teljesen elrugaszkodott a régiótól, Bulgáriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában 74 és 80 százalék közötti az áremelkedés ugyanebben az időszakban, a lengyeleknél 67 százalékos, Horvátországban 62, Romániában pedig "csak" 43 százalék.

Mindezzel szemben Olaszországban 7 százalékos volt az áremelkedés, Finnországban és Cipruson pedig 12 százalékkal drágábbak most az ingatlanok, mint 2015-ben voltak. Az uniós átlagos áremelkedés 50 százalék, az euróövezetben pedig a vizsgált időszakban 46 százalékkal drágultak az ingatlanok.

A lakásárak csökkenésének éve lehet 2023?

Van esély arra, hogy csökkenjenek a lakásárak 2023-ban, de ehhez sok feltételnek kell teljesülnie - mondták a Pénzcentrumnak korábban az erről megkérdezett szakértők. Palkó István, a Portfolio vezető elemzője arról beszélt, valószínűleg megmarad a lakáshitelpiac új szerződéseinek csökkenése az év első részében.

A lakáshitelezés jövőjét elsősorban a használt lakások piacának alakulása határozza meg, ebből a szempontból fontos tényező a CSOK, a falusi CSOK, a babaváró hitel és az ezekhez kapcsolódó különböző támogatások fenntartása

- magyarázta.

Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője pedig arról beszélt, hogy szerinte van egy negatív kicsengése is annak, hogy a csok és a babváró támogatások megmaradnak – ez pedig mindenképpen az, hogy azok a fiatal párok, családok, akik családtámogatás nélkül terveznek ingatlant vásárolni, még mindig ugyanazokon az árakon tehetik majd meg, mint eddig, mióta ezek a támogatások megvannak.

Ugyanakkor Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy látja, 2023 végre csökkenést hozhat az ingatlanárakban, és egy érdekes láncolat is van a piacon, már ha a támogatással vett ingatlanokat nézzük.

Ha van év, ahol legalább minimális esély van az ingatlanpiaci árcsökkenésre, az mindenképpen 2023. Egyre többen szeretnék eladni a lakásukat vagy házukat, a kereslet azonban folyamatosan csökken – most, január második hetében ott tartunk, hogy az eladók versenyeznek a vevőkért, szabadulnának az ingatlantól, ez pedig előbb vagy utóbb árcsökkenést kell, hogy hozzon, mert nyomnia kell az árat lefelé. A babaváróval vagy csok-kal megvett ingatlanokkal pedig az a helyzet, hogy a sor végén van a fiatal pár vagy család, akik ingatlant szeretnének venni, ezt eladja nekik valaki, aki másikba költözik, de ő is veszi valakitől – és így tovább, akár 4-5 eladó lakáson keresztül. Ha kivezették volna például a babavárót, az egy megtorpanást idézett volna elő a piacon

- magyarázta.

Egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel

Olyat is elég régen, csaknem hat éve láthattunk, hogy 50 milliárd forint alá a lakáscélú hitelek új szerződéseinek összege, 2022 novemberében viszont így történt, a legfrissebb MNB-jelentés szerint 49,46 milliárd forint lakáscélú hitelt vettek fel a magyarok, ami tízmilliárddal kevesebb az októberi értéknél, tehát több mint 20 százalékos zuhanást könyvelhetett el ez a hiteltípus.

A rezsiemelés és a folyamatosan száguldó infláció is olyan mértékben gyűrűzött be a háztartásokba, hogy a hitelfelvételt akár évekkel is elodázhatják a családok. Természetesen a magas kamatok is okozzák a visszaesést: a lakáscélú hitelek esetében újra emelkedést tapasztalhattunk, ismét több, mint egy teljes százalékkal nőtt az átlagkamat az egy éven túl fixált kamat esetén.