Sorra költöznek ki ezekre a tóparti településekre a magyarok: már nem a Balaton a favorit?

Megjelentek a Belügyminisztérium legfrissebb, 2023-as évi lakossági statisztikái, amelyek alapján korábbi elemzéseinkben megnéztük, melyek Magyarország slágertelepülései, ahová a legtöbben költöznek, mik az agglomeráció favoritjai, a legnépszerűbb községek a Balatonnál, vagy hogy melyek a főváros felkapott kerületei jelenleg. A cikksorozatunk következő részében azt vizsgáltuk, hogy a pandémia óta szintén népszerűbbé vált Tisza-tó körül hogyan alakulnak a lakosságszámok. A lakosságszám a környező településeken nagyobb mértékben fogyott az elmúl 1, és 5 évben mint az országos átlag, viszont egyes községek nagyon felkapottak lettek az utóbbi időben.

Magyarország állandó lakossága 2023. január 1-jén 9 804 022 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. Az állandó lakosságot befolyásolják a születésszámok, az elhalálozás, illetve a beköltözés-kiköltözés. A változás jól mutatja tehát, hogy mely települések tartanak az elnéptelenedés felé. Az utóbbi években sok tényező forgatta fel a lakáspiacot, kezdve a 2019-es év második felében bevezetett babaváró hitellel, a pandémia okozta karanténhatáson át és a home office rohamos terjedésén keresztül egészen a rezsiválságig. Az ország különböző pontjain pedig ezek a hatása különféle módokon csapódtak le.

A Tisza-tó lehet az új Balaton?

A Balaton sosem volt népszerűtlen, azonban az utóbbi években annyira sokan akartak a térségben ingatlant szerezni, hogy a frekventált helyeken a magyar tenger körül már a fővároséval vetekszenek a négyzetméterárak. Az egyébként is jólmenő balatoni ingatlanpiacnak adott még egy nagy lökést a pandémia is. Ez a folyamat látszik most megtörni: úgy tűnik, megtorpant az ingatlanárak emelkedése és tartós stagnálás, vagy akár árcsökkenés is következhet a magyar tengernél. Ettől még azonban a legtöbbek számára megfizethetetlen a Balaton, melynek az utóbbi években egyre inkább a Velencei-tó után a Tisza-tó kezdett az olcsóbb alternatívájává válni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével költöznek ezekre a festői balatoni településekre a pestiek: mégis, mit tudhatnak?

2018 és 2022 óta számos Balaton környéki településeken ugrásszerűen nőtt a népesség, ami részben a koronavírus járvány karanténhatásának is betudható.

A tó nem pusztán olcsósága és a fővárostól 1,5 órányi távolsága miatt lehet vonzó azoknak, akik nyaralót, második otthon szeretnének, vagy tóparton terveznek letelepedni. Befektetési szempontból sem utolsó lehetőség, hiszen hamarosan a Tisza-tavat is elérheti az árrobbanás. Folyamatosan a strandfejlesztések, és az új kerékpárút-hálózat növeli a tó vonzerejét.

A Tisza-tónál egy friss gyűjtés szerint még ma is tóparti településeken 30 millió forint alatti átlagáron kínálják az ingatlanokat, vagyis a messze kevesebbért, mint a Balatonnál. Az ingatlanpiacon a legértékesebbek a tiszafüredi ingatlanok, csaknem 40 millió forint az átlag, melyet a poroszlói ingatlanok követnek a több mint 30 milliós átlagáraikkal. A jó inflrasturktúrával rendelkező Abádszalókon és Kiskörén is 24,5 millió forint körül mozog az átlagos kínálati ár, Sarudon 25,6 millió az aktuális árszint. A tóparttól távolabb fekvő tiszaderzsi lakóövezetben kínált ingatlanok árszintje viszont fele a környékbelieknek - írták.

Népszerűek a kisközségek, kiürülnek a városok

A lakossági statisztikák viszont teljesen más képet mutatnak. 2022-ről 2023-ra a legnagyobb mértékben Tiszaörsön, Egerlövőn és Kömlőn nőtt a leginkább a lakosok száma. Kömlő öt éves viszonylatban is kiugró népszerűséget mutat: 1975-ről 2049-re nőtt a lakosságszám 2018 óta. Tiszaszentimrét és Tiszaszőlőst is érdemes említeni, ahol az utóbbi egy évben az országos népességfogyáshoz viszonyítva jobbnak mondható a helyzet. Öt éves távlatban ugyan nagymértékű a csökkenés, de ne felejtsük el, hogy nem túl frekventált helyekről van szó, hiányos infrastruktúrával, illetve hogy a kistelepüléseket a lakók magasabb átlagéletkora miatt az elnéptelenedés jobban is fenyegeti.

Érdekes az is, hogy például Négyes község - a tó körül található négy aprófalu egyike Tiszabábolna, Tiszavalk és Újlőrincfalva mellett - apránként növekedett az évek során, 2023-ban viszont a 2018-as szintre esett vissza a lakosságszám. Ehhez érdekes adalék a község honlapján olvasható falutörténet:

Az utóbbi időben a környéken meglévő munkahelyek száma csökkent, ez pedig ahhoz vezetett, hogy sokan munkanélküliek lettek, mások pedig a településtől távol eső környékeken találtak munkát maguknak. Közülük sokan oda költöztek, ahol munkát találtak. A falu elnéptelenedett, elöregedett. Az utóbbi időben azonban Négyesen korábban sosem látott fejlődések zajlottak: megtörtént a falu teljes közművesítése. A kiépült víz- és telefonhálózat, majd a vezetékes gázhálózat és a szennyvízcsatorna rendszer is. Négyes lakosságának korfájára az elöregedés jellemző, de – köszönhetően az utóbbi évek fejlesztéseinek – egyre több külföldi választja lakóhelyéül. Megnőtt a turistaforgalom is, budapesti, valamint holland, francia, német családok vásároltak vagy építettek nyaralót maguknak

- írják.

A legnagyobb lakosságszámcsökkenés Tiszaigaron volt öt év alatt, illetve az említett Tiszabábolnán - mindkét helyet meghaladta a 11 százalékot. Tiszaszentimre és Borsodivánka is nagy csökkenést mutat öt éves távlatban, és Sarud lakossága is több mint 6 százalékkal lett kevesebb 2018 óta. Ez jóval nagyobb mértékű csökkenés, mint a Balatonnál, ott egy tucat település sem akad, ahol ennyivel csökkent volna a lakosság. Ennek persze számos összetevője lehet - viszont ilyen szempontból a Tisza-tó egyelőre nincs igazi versenyben a Balatonnal. Az viszont biztos, hogy egyre többen fedezhetik fel, mint olcsóbb alternatívát, egyre többen vásárolnak majd itt ingatlant befektetési céllal is. Ezek a folyamatok már megkezdődtek, csak idő kérdése, mikor indul meg a tömeges érdeklődés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt kevesen tudják a hagyományos magyar halászléről: az egészségükkel játszanak?

A legfrissebb elemzésünkben azt vizsgáltuk, ki hogyan szereti leginkább a halászlét: a bajai, tiszai, vagy balatoni recept szerint.

Tisza, Duna, vagy Balaton?

Egy kis statisztikai érdekesség, hogy amíg a Balaton környéki települések közül 32 viseli a Balaton- előtagot, Duna- előtagú településből mindössze 21 van, Tisza- kezdetű község- vagy városnévből pedig 58. Ebből az 58 településből 10 található a Tisza-tó közvetlen vonzáskörzetében, illetve ha egy kőhajítással távolabb is vizsgálódunk, még több ilyen névre bukkanhatunk. Azzal, hogy hány település viseli a Balaton, a Duna, a Tisza, vagy más vizeink, hegyeink, tájegységeink nevét, vagy hány település viseli az Újfalu vagy Egyháza neveket az alábbi cikkben foglalkoztunk részletesen:

EZ IS ÉRDEKELHET

Tisza, Duna, Balaton, Zala: ki nem találod, melyik szerepel legtöbbször magyar település nevében

Hány település viseli vajon a Balaton, a Duna, a Tisza, vagy más vizeink, hegyeink, tájegységeink nevét? Hány Újfalu vagy Egyháza van az országban?