11 °C Budapest
Residential area old european apartment buildings

Már télen beüthet a nyugdíjkrízis Magyarországon: hiába az emelés, kicsontozza a rezsi az időseket

2023. szeptember 18. 13:02

A tavalyi évben a magyarok több mint 8 százalékának jelentett óriási terhet a lakhatás finanszírozása: esetükben az összes rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát elviszik a lakásuk költségei. Az arány 2021-hez képest lényegesen romlott minden korosztályban, ebben vélhetően óriási szerepe van a tavalyi rezsiemelésnek. Legnagyobb mértékben a 65 év feletti magyar lakosság érezte meg a rezsiköltségek növekedését, nagyjából 170 ezer olyan idős ember lehet, akinek a lakhatáson felül sok mindenre nem marad pénze. Országonkénti összesítésben is a régióban csak Románia és Bulgária van rosszabb helyzetben.

Durván megérezték a magyar családok a rezsiemelést: mint az Eurostat friss adataiból kiderült, 2022-ben a népesség 8,1 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek túlságosan nagy terhelést jelentettek a lakhatási költségek, miközben egy évvel korábban még csak a népesség 2,4 százalékára volt ez igaz, az érték utoljára 2018-ban volt ilyen magas.

A lakhatási költségek szempontjából az Eurostat értékelése szerint akkor számít túlterheltnek egy háztartás, ha a teljes lakhatási költség (a lakhatási támogatások nélkül) meghaladja a teljes (támogatások nélküli) rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát.

Ha nemekre bontva vizsgáljuk a statisztikát, látható, hogy a magyar nők sokkal rosszabb helyzetben vannak: esetükben 8,7 százalékukat érintette a probléma, mialatt a férfiaknál ez az arány csak 7,3 százalékos volt tavaly. A korcsoportok szerinti boltásból pedig az derült ki, hogy a 18 év alattiakon kívül (5,6%) minden más korosztályban 8,6 százalékos azok aránya, akik olyan háztartásban élnek, amelynek túlzott megterhelés a lakhatási költségek fedezése.

Ugyanakkor a legnagyobb romlás a 65 év felettieknél következett be egyetlen év alatt, ugyanis esetükben 2021-ben még csak 2 százalék volt azok aránya, akiknek nagy gondot okozott a lakhatás fedezése. Mivel Magyarországon nagyjából 2 millió 65 év feletti lakos él, így kiszámolható, hogy

több mint 170 ezer olyan idős lehet az országban, akinek a lakhatáson kívül sok mindenre nemigen marad már pénze.

Csak Románia, Bulgária előz minket a régióból

Az uniós statisztikák alapján a magyar érték valamivel alacsonyabb, mint az uniós átlag (9,1%), ám a régióból csak Románia (8,5%) és Bulgária (15,1%) előz meg minket. Ezzel szemben Szlovákiában csak a lakosság 2,2 százaléka élt túlterhelt háztartásban - ezzel az EU-ban ők voltak a legjobbak ebben a tekintetben -, és a horvátoknál is csak 3,8 százalék volt ez az arány.

Szlovéniában a háztartások 4,1 százalékát érintette a probléma, Lengyelországban pedig 5 százalék volt az arány. De a cseheknél és az osztrákoknál is kevesebb volt a lakhatási költségekkel túlterhelt hátztartások aránya. Európában a legrosszabb helyen Görögország állt, ahol a lakosok több mint negyede küzdött a problémával, de Hollandiában és Luxemburgban sem volt sokkal jobb a helyzet - bár utóbbi két országban jóval magasabbak a fizetések is, mint akár Görögországban, akár Magyarországon.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Sokaknak fájhat, hogy nem lesz nyugdíjprémium

A bajban lévő idősek ráadásul idén nyugdíjprémiumra sem számíthatnak, hiszen a főszabály szerint a pluszpénz feltétele, hogy a GDP növekedése legalább 3,5 százalék legyen, de a magyar gazdaság most recesszióban van - és a legoptimistább előrejelzések szerint sem fogja meghaladni 2023-ban a másfél százalékot a növekedés. A kormányzat is már inkább a "pozitív nullát" szeretné elérni a gazdaságban.

És az sem tiszta még, hogy mennyi lesz 2023-ban a nyugdíjkorrekció: a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a január-augusztus időszakban, vagyis az év első 8 hónapjában az általános infláció 22 százalékos, a nyugdíjas infláció 23,3 százalékos volt. Ezek alapján szakértői becslések szerint a teljes évi infláció - melynek év végéig még csökkenését várják - 17,5-19,5 százalék között alakulhat. Vagyis szinte borítékolhatóan több lesz, mint az év eleji nyugdíjemelés mértéke, vagyis 15 százalék. Azonban pontos számot csak a megjelenő kormányrendeletből kaphatunk, legalábbis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt mondta:

A törvény pontosan meghatározza, hogy a kötelezettségünk az, hogyha a nyugdíjemelésnél, a nyugdíjemelés mértékénél magasabb az infláció - illetve meg kell nézni a nyugdíjas fogyasztói kosár inflációját is, és amelyik a magasabb, tehát a nyugdíjasok számára kedvezőbb számítási módot kell figyelembe venni - annak megfelelően kell kifizetni a különbözetet. Erre novemberben sor fog kerülni és lesz nyugdíjkompenzáció. Szerintem szeptember végén a kormány ennek mértékéről is tud dönteni.

Farkas András nyugdíjszakértő az inflációs adatok kapcsán azt mondta, számításai szerint az éves nyugdíjas infláció az első nyolc havi tapasztalatok alapján elérheti a 18,7-19,2 százalékot. Ugyanakkor megjegyezte, egyetlen előzetes becslés sem köti a kormányt, de feltehetően legalább 2,5 százalék, legfeljebb 3,5 százalék korrekcióra számítani lehet.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. november 17. hétfő
Hortenzia, Gergő
47. hét
November 17.
Nemzetközi diáknap
November 17.
Budapest napja
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. november 17. 05:00