Kiderült: a magyarok negyede hőszivattyúra váltana, ennyit szánnak rá átlagosan

Magyarország mellett Szlovéniában, Horvátországban és Bulgáriában végezte el országos, reprezentatív 1000 fős mintán ugyanazt a kutatást a GfK. A Daikin a jelenleg alkalmazott fűtési megoldások mellett a lakás- és háztulajdonosok jövőbeni fűtés-korszerűsítési szándékára volt kíváncsi, milyen szempontok vezérlik az ingatlanok tulajdonosait és döntéshozóit, továbbá mit gondolnak a hőszivattyús rendszerekről – olvasható a cég közleményében.

Magyarország: magas a gázfűtés aránya, de minden negyedik válaszadó hőszivattyúra váltana

A hazai válaszadók 89 százaléka rendelkezik hozzáféréssel a gázinfrastruktúrához, legtöbben – 45 százalékuk – gázzal fűt, 17 százalékuk távfűtést vesz igénybe, 10 százalékuk fával vagy pellettel biztosít meleget. A hőszivattyút használók aránya 6 százalék, ebből 5 százalék hűtő-fűtő klímát, 1 százalék pedig levegő-víz hőszivattyút használ. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezéseket, készülékeket több mint 10 éve vásárolta, 16 százalékuk pedig 6–10 évvel ezelőtt vett új készüléket.

Szinte minden második megkérdezett (48%) néhány éven belül lecserélné meglévő fűtési rendszerét, és közülük fele hőszivattyús rendszerre váltana:  A fűtéskorszerűsítést tervezők közül legtöbben hőszivattyús megoldást választanának: 24 százalékuk levegő-víz, 22 százalékuk pedig levegő-levegő hőszivattyúra, vagyis hűtő-fűtő klímára váltana.

A válaszokból az is kiderül, hogy már sokan szabadulnának a gáztól: a jelenleg gázzal fűtők fele hőszivattyúra váltana. Hasonló arány mondható el a fával fűtők között: 10-ből öten inkább modern hőszivattyús megoldásra állnának át.  Ez a szándék összecseng az európai karbonsemlegességi irányelvekkel, amelyek egy friss döntés értelmében a fosszilis energiát használó kazánok fokozatos kivezetéséről szólnak.

Ezzel párhuzamosan az új építés esetén érdemes arra figyelni, hogy módosultak az épületenergetikai szabályok: a jövőben már nem a megújuló energiaforrás részarányára kell figyelni, tehát egy kandalló, vagy klíma beépítése helyett már a négyzetméterre jutó szén-dioxid-emissziós értékeket kell számolni. Az új előírást a levegő-víz hőszivattyúk átlagos SCOP-értékek mellett is jól teljesítik.

Népszerű a hőszivattyú – ennyit szánnak rá a magyarok

A kutatásban részt vett magyarok közül a gázkészülékeket leginkább az ára (16%) és praktikussága (20%), a hőszivattyúkat pedig a gazdaságos-energiatakarékos (33%) és a környezetbarát működése (26%) miatt választják.

A magyar válaszadók közül a felújítást tervezők 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. Regionális összehasonlításban megállapítható, hogy a magyarok vannak leginkább tisztában a hőszivattyús rendszer költségeivel. Jelenleg ezen az áron elérhetők már a meglévő vizes fűtési rendszerhez csatlakoztatható monoblokk típusú hőszivattyúk, amelyek csak kültéri egységből állnak, és nincs az ingatlanban beltéri helyigényük. Ezek ideálisak lehetnek felújítási projektek esetén, amikor a felhasználó akár megtarthatja a gázalapú fűtési rendszerét, és ebbe integrál egy hőszivattyút.

A magyar válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy a hőszivattyúval csökkennének a fűtési költségei, és 81 százalékuk szerint ezzel a technológiával járulnának hozzá leginkább az alacsony környezeti terhelés révén a fenntarthatósághoz. A magyar vásárlók számára a hőszivattyú kiválasztásánál az ár a legfontosabb tényező – ez a környező országokban is így van –, ám míg a szomszédoknál a második szempont a garanciális idő hossza, addig a magyarok számára az a prioritás, hogy lássák élőben, működés közben a hőszivattyút, mielőtt megvásárolják. A megkérdezettek háromnegyede szerint megéri többet fizetni egy magasabb minőségű készülékért. Vásárlás előtt online és személyesen egyaránt tájékozódnak a vásárlók: előbbi esetben főként (62%) a gyártók honlapjáról szereznek információt, míg személyesen a legtöbben hőszivattyús szaküzletet keresnek fel.

Erre használják a magyarok a hőszivattyút 

A legtöbben – a válaszadók 58 százaléka – padlófűtésre kötötték a hőszivattyújukat, 7 százalék a teljes falfelületet – mennyezetet is – bekötők aránya, 35 százalékuk viszont radiátoros fűtési rendszerhez illesztett hőszivattyút.