Szabályosan menekülnek ezekből a városokból, de még a környékükről is a magyarok: ide tartanak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2024 januárjában 4 millió 581 ezer fő élt olyan térségben, mely agglomerációnak tekinthető, vagy jelenleg agglomerálódik, tehát Budapesten túl Győr, Miskolc és Pécs körül, illetve Eger, Szombathely, Zalaegerszeg, valamint a Balaton vonzáskörzetébe tartozik. Nagyvárosokhoz - pl. Debrecenhez, Szegedhez, Székesfehérvárhoz, Nyíregyházához, stb. - közeli településegyütteseken további 1 millió 648 ezer fő élt. Eközben az agglomerációs központokban, vagyis a nagyobb városokban 3 millió 471 ezer fő élt, melyből 1 millió 686 ezer főt tesz ki Budapest lakónépessége.

Ha a tavaly januári adatokból indulunk ki, akkor azt láthatjuk, hogy a 2022-ről 2023-ra történt visszaesés megállt és elindult felfelé. Mind az agglomerációban, mind a központjaikban elhelyezkedő városokban - mégha minimálisan, 0,2 százalékkal is, de - nőtt a lakosságszám. A stagnáló számokat azért is lehet eredménynek tekinteni, hiszen közben az ország népessége folyamatosan apad. Természetesen az sem mindegy, melyik településekről van szó, mert amíg egyes nagyvárosokból egyenesen menekülnek a lakók, addig máshol a lakónépesség növekedése figyelhető meg.

A budapesti agglomeráció és a központ lakónépessége egyaránt gyarapodott 2023-ról 2024-re, ahogy Győr, Debrecen, Székesfehérvár és a körülöttük lévő térség is. Csak a szuburbán tér lakónépessége nőtt Sopron és Tatabánya körül, a többi város és térség népessége pedig csökkenést mutat. A legnagyobb mértékben Nagykanizsa, Veszprém, Miskolc, Szekszárd, Békéscsaba, és Dunaújváros lakónépessége csökkent, illetve Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Veszprém, Szolnok és Eger agglomerációja, vagy a várost övező településegyüttes lakónépessége apadt.

Budapestnek minden területén emelkedés látszik a 2023-as adatokhoz képest, kivéve az Északi szektort.

Azt viszont látni kell, hogy 2022-ről 2023-ra sok helyen történt visszaesés, a szuburbanizációs folyamatok elé akadályokat gördített a rezsiválság - pl. a felújítandó vidéki házak iránti kereslet megcsappant, felértékelődtek a városi távhős panelek -, a pandémiát követő karanténhatás elmúlása, vagy akár a családtámogatási rendszer átalakítása, a lakáshitelpiac befagy(aszt)ása.

A 2022-es lakónépességi adatokhoz képest 2024-re már visszaesés látszik Budapesten, Győrött és Miskolcon, de Pécs városában és agglomerációjában is növekedés látszik. Ugyanez igaz Zalaegerszegre, Debrecenre, Kecskemétre, Székesfehérvárra, Tatabányára, Dunaújvárosra és ezeknek a településeknek az agglomerálódó térségére, azokat övező településegyüttesekre. Jelentős csökkenés látszik a balatoni, békéscsabai, salgótarjáni, szekszárdi, szolnoki és nagykanizsai szuburbán térségben 2022-höz képest.

Az ingatlan-adásvételek az elmúlt évekből ugyanezt a trendet húzzák alá, ezek alapján az utóbbi időben Budapesten nőtt, a fővárosi agglomerációban mérséklődött a kereslet, a Balatonnál ugyancsak visszaesés látható. A magyar nagyvárosok, kisvárosok, falvak állandó lakosságának változásaival a Pénzcentrum korábban részletesen foglalkozott idei cikksorozatában, cikkeinket a témában itt lehet olvasni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével költöznek el ezekből a nagyvárosokból a magyarok: mégis, mi elől menekülnek ennyien?

Mutatjuk, melyek a legnépszerűbb magyar nagyvárosok 2024-ben, és hol csökkent legjobban a lakosságszám.