Óriási változások jönnek a hazai árampiacon: erről mindenkinek tudnia kell, itt vannak a kormány tervei

Magyarország a villamosenergia-szektor több kulcsfontosságú mutatója tekintetében magasabb célszámokkal rendelkezik, mint néhány, az energiaátállás éllovasának tartott uniós tagállam. Ennek ellenére hazánk jellemzően a vonatkozó uniós ranglisták második felében található.

Az áramszektor kiemelt szerepet játszik a zöld átállásban. Az Európai Unióban jelenleg az áram részaránya az energiafogyasztásban alig haladja meg a 20%-ot, de ez az arány az évszázad közepéig akár 60%-ra is emelkedhet, ha a közösség az energia- és klímapolitikai célok eléréséhez szükséges fejlődési pályára áll.

A tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású források (megújuló és nukleáris energia) aránya a magyarországi villamosenergia-termelési mixben jelenleg mintegy 70%-ra tehető. Ez meghaladja a 67,2%-os uniós átlagot, így hazánk e tekintetben az EU középmezőnyébe tartozik. A NEKT szerint ez az arány 2030-ig 79%-ra emelkedhet, ami magasabb például a német 75%-os célszámnál, de elmarad a 83%-os uniós céltól.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mindenki a napelemekben bízott: nagy pofáraesés lesz ebből, már gyűlnek a viharfelhők

A megújulók terjedésének rekordéve is kevés a globális felmelegedés megállításához.

Ha csak a megújuló energiaforrások arányát vizsgáljuk az áramtermelésben, Magyarország jelenleg a szereghajtók közé tartozik 25,7%-os mutatójával, jócskán elmaradva a 44,3%-os uniós átlagtól. A 2030-as célokat tekintve hazánk valamivel jobban szerepel, de 42%-os kitűzött aránnyal még mindig távol van a 67%-os uniós célszámtól.

A fosszilis források részesedése a hazai villamosenergia-termelésben jelenleg körülbelül 30%, ami jobb az uniós átlagnál (32,8%). A tervek szerint ez az arány 2030-ig 21%-ra csökkenhet, ami azonban az uniós mezőny utolsó harmadába helyezheti Magyarországot, mivel több ország gyorsabb kivezetést tervez.

Az elektrifikációs index, amely a villamos energia részarányát mutatja a végső energiafelhasználásban, Magyarországon jelenleg 19,8%, ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A NEKT alapján ez az arány 2030-ig 24,8%-ra nőhet, amivel az ország a középmezőnybe emelkedhet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagyon nem mindegy hogyan kapod az áramot: egy vagyont spórolhatsz a rezsin, ha erre odafigyelsz

Sokak számára meglepő lehet, hogy milyen sokféle árszabás közül választhatnak, amelyek közül néhány kifejezetten a spórolásra ösztönöz.

A magyar tervek többnyire illeszkednek az európai trendekbe, kivéve a fotovoltaikus naperőművekre vonatkozó célokat. Bár 2030-ig jelentős bővüléssel számol a kormány (a jelenlegi több mint 7 gigawattról 12 gigawattra), ezt követően gyakorlatilag befagyasztaná a szegmens további növekedését, ami egyedülálló az EU-ban.

"A NEKT végleges változata azt vetíti előre, hogy a 2030-tól 2050-ig terjedő 20 évben alig, a 2030-as 12 GW-os célhoz képest mindössze 0,4 GW-tal bővül majd a hazai naperőmű-kapacitás" - olvasható a dokumentumban. Ez jelentős visszalépés a korábbi tervekhez képest, amelyek még 8,4 GW-os növekedéssel számoltak ebben az időszakban.