4 °C Budapest
Budapest, Magyarország - 2016. november 18.: Magyar és európai uniós zászlók ragyognak a napfényben a belváros egyik utcájában.

Fordított népesedési krízis a láthatáron: óriási bajba kerülhet Budapest és több vidéki település?

2025. szeptember 9. 09:45

Magyarországon jelentős eltérés mutatkozik a hivatalos lakcímnyilvántartás és a tényleges lakóhely szerinti népességszámok között, ami komoly pénzügyi következményekkel jár az önkormányzatok számára, különösen a szolidaritási hozzájárulás megállapításánál.

A lakosságszám pontos meghatározása Magyarországon két fő adatforrásra támaszkodik: a Belügyminisztérium (BM) által nyilvántartott állandó népességre, amely a lakcímkártyákon szereplő címeket veszi alapul, valamint a KSH által számított lakónépességre, amely a tényleges tartózkodási helyet veszi figyelembe.

A KSH adatai szerint 2022-ben 732 ezer ember élt más településen, mint ahol hivatalosan be volt jelentve. Országos szinten a BM 2022-ben 1,2 százalékkal kevesebb lakost mutatott ki, mint a KSH, Budapesten pedig még nagyobb, 1,6 százalékos volt ez az eltérés - írja a G7.

Ez a statisztikai anomália jelentős hatással van az önkormányzatok gazdálkodására, mivel az állami támogatásokat és a szolidaritási hozzájárulás mértékét is a hivatalos lakosságszám alapján határozzák meg. A szolidaritási hozzájárulás számításánál az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség a mérvadó, ami kisebb lakosságszám esetén magasabb értéket eredményez, így növelve a befizetési kötelezettséget.

A területi különbségek jelentősek: a gazdaságilag prosperáló térségekben, különösen a fővárosban és vonzáskörzetében, valamint a nagyobb autópályák mentén és a fejlődő nagyvárosokban (Győr, Debrecen) jellemzően többen élnek, mint ahányan bejelentkeztek. Ezzel szemben számos kistelepülésen, különösen a hátrányos helyzetű régiókban fordított a helyzet.

A legnagyobb eltérések Márianosztra (67%), Baracska (32%) és Harta (30%) esetében mutatkoztak, ahol a büntetés-végrehajtási intézményekben fogvatartottak növelik a tényleges lakosságszámot. A fővárosban az I. kerület (-8%) és az V. kerület (-12,7%) emelkedik ki, ahol feltehetően az ingyenes parkolási lehetőségek és a jobb szociális juttatások miatt sokan bejelentkeznek anélkül, hogy ténylegesen ott laknának.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Országos szinten 2023-ra már 180 ezer fős eltérés mutatkozott a két adatbázis között. A BM adatbázisában szerepelnek többen, ami arra utal, hogy sokan nem vezettetik ki lakcímüket, amikor elhagyják az országot. A KSH szerint 105 ezer olyan magyar van, aki magyarországi lakcímmel rendelkezik, de külföldön dolgozik.

Bár Budapest problémáit önmagában nem oldaná meg a tényleges lakosságszám figyelembevétele, a jelenlegi kiélezett helyzetben már egy némileg kisebb szolidaritási adófizetési kötelezettség is könnyebbséget jelentene. Hasonló helyzetben van több nagyváros is, például Debrecen és Székesfehérvár, míg Pécs esetében az elvándorlás mellett az egyetemisták jelenléte is befolyásolja a statisztikát.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. november 20. csütörtök
Jolán
47. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?