Olaj a tűzre az Otthon Start, komoly lakáskatasztrófa érik Magyarországon: sok fiatal kerülhet bajba

Az Ifjúság’24 – Jelentés az ifjúságügyről 2024 című kiadvány fiatalok lakhatásával foglalkozó része szerint több gazdasági mutató is jelzi, hogy a felnövekvő generáció számára egyre nehezebbé vált az önálló életkezdés. Ez a cikk az említett jelentés releváns adatain alapul, különös tekintettel a fiatalok átlagos bruttó és nettó jövedelmére, valamint az albérleti és lakásárak globális és hazai alakulására.

A fiatalok átlagos bruttó bére az Ifjúság’24 jelentésben szereplő adatok alapján mérsékelt növekedést mutat, de a nettó jövedelmekre jutó reálérték nem követte feltétlenül ezt az emelkedést. Mindez különösen akkor válik súlyossá, ha figyelembe vesszük az albérlet- és lakásvásárlási árak emelkedését, amely Magyarországon az elmúlt években jelentős mértékben felülmúlta a bérek növekedését. A jelentés rámutat, hogy az alacsony nettó jövedelmű fiatalok számára ez különösen hátrányos, hiszen megtakarításra, önerőre sincs lehetőségük, amit a jelentés is kiemel, különös tekintettel a lakásvásárlás és albérlet finanszírozhatóságára.

Nézzük a piszkos anyagiakat...

2024-re a fiatal felnőttek anyagi helyzetét bemutató adatok szerint átlagosan nettó 234 000 forint volt a 19–29 évesek havi jövedelme a K&H ifjúsági index alapján. Ez az érték jelentős javulást jelez az egy évvel korábbi 200 000 forintos szintről, sőt, 2019-hez viszonyítva meg is duplázódott. Ugyanakkor a jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is markánsak: míg a korosztály fele még mindig alig kap nettó 383 400 forintnál kevesebbet, addig a legalacsonyabb jövedelmű csoportok havi 0–50 ezer forintból gazdálkodnak.

A KSH adatai alapján 2021 és 2025 közötti adatsor jól mutatja, hogy a fiatalok nettó átlagkeresete jelentős ütemben növekedett, különösen a 20 év alattiaknál. Míg 2021 első negyedévében ez a csoport átlagosan nettó 162 568 forintot keresett, addig 2025 második negyedévére ez az összeg már 329 451 forintra emelkedett – vagyis közel megduplázódott négy év alatt. A 20–29 éves korosztályban a növekedés hasonlóan látványos: 2021 eleji 235 997 forintról 2025 második negyedévére 421 921 forintra nőtt az átlag. Ez azt jelzi, hogy a fiatal munkavállalók nominális jövedelme dinamikusan követte a béremelkedési trendet, ami részben a munkaerőhiány és a gazdasági nyomás hatására kialakuló folyamatos bérversenynek is köszönhető.

Az adatok alapján azonban fontos látni a különbséget a fiatal korosztály és a teljes munkavállalói kör között. 2025 júniusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 704 400 forint, nettó átlagkeresete pedig 484 200 forint volt. Ez azt jelenti, hogy a 20–29 évesek átlagkeresete (421 921 forint) mintegy 62 ezer forinttal alacsonyabb a teljes munkavállalói átlagtól, a 20 év alattiaké pedig ennél is nagyobb lemaradást mutat. Ez a különbség részben a pályakezdő státuszból fakad, ahol még nem halmozódtak fel a tapasztalati bérelőnyök, illetve a fiatalok gyakran kevesebb munkaidőben vagy rugalmasabb, alacsonyabban fizetett formában dolgoznak.

A nominális bérnövekedés ugyanakkor nem jelent automatikusan életszínvonal-javulást. Az inflációs környezet és az ingatlanpiaci árak meredek emelkedése miatt a reáljövedelmek alakulása jóval kedvezőtlenebb képet mutat. Hiába nőtt például a 20–29 évesek átlagkeresete 2021 eleji 236 ezer forintról 2025 közepére 422 ezer forintra, ugyanezen időszak alatt a lakásárak és albérleti díjak sok esetben még ennél is nagyobb arányban emelkedtek. Így a fiatalok anyagi mozgástere, különösen az önálló lakhatás terén, nem bővült érdemben, és a statisztikai növekedés mögött sokszor változatlan vagy romló élethelyzet húzódik meg.

Az ifjúsági jelentés kiemeli, hogy bár a fiatalok nettó jövedelme nominálisan nőtt, ezzel együtt aránytalanul gyors növekedést látunk a lakás- és albérletárak terén.

Magyarországon a lakásárak üteme messze megelőzte a bérekét, így a fiatalok nettó keresete relatíve kevesebbet ér a lakhatás biztosításához. Emiatt az önálló lakhatás finanszírozása, akár albérlet formájában egyre nehezebbé vált, különösen a kezdő, önerő nélküliek számára. Ugyanezen (a fent vizsgált 2021-2025-ös) időszak alatt az albérleti díjak, különösen Budapesten gyakran duplázódtak, a négyzetméterárak pedig országosan 40–60%-kal emelkedtek.

Ez azt jelenti, hogy a bérnövekedés nagy részét elnyelte a lakhatás drágulása.

2025 júniusában a teljes munkaidős munkavállalók nettó átlagkeresete 484 ezer forint volt, ami mintegy 62 ezer forinttal haladja meg a 20–29 évesek keresetét. Ez a különbség kritikus, ha figyelembe vesszük, hogy a fiatalok a legnagyobb lakhatási nyomásnak vannak kitéve: ekkorra próbálnak először albérletet vagy saját ingatlant finanszírozni. Egy átlagos budapesti albérlet bérleti díja 2024–2025 fordulóján 220–250 ezer forint között mozgott, ami a fiatalok jövedelmének több mint fele. Vidéken ugyan alacsonyabbak az árak, de a helyi bérek is jellemzően alacsonyabbak, így a teherarány ott sem feltétlenül kisebb.

Az Ifjúság 2024 jelentés megállapításai és a friss KSH-adatok egyaránt azt erősítik, hogy a fiatalok jövedelmének nominális növekedése nem párosul az életszínvonal jelentős javulásával. A fizetések felzárkóztak ugyan a nemzetgazdasági átlaghoz, de a lakhatás – mint alapvető kiadás – arányaiban egyre nagyobb terhet jelent. Ez oda vezet, hogy a fiatalok nagy része nem tud önerőt félretenni lakásvásárláshoz, és az albérletpiacon is kiszolgáltatott helyzetben marad. Más szóval, a statisztikailag kedvező béremelkedés ellenére a lakhatási válság fiatalok körében nem enyhült, hanem inkább fokozódott.

A nemzetközi viszonyítás szerint a jelentés felhívja a figyelmet más EU-országok fiatalokat támogató lakhatási mechanizmusaira, amelyek Magyarországhoz viszonyítva lényegesen strukturáltabbak és hozzáférhetőbbek. Ez különösen azt szemlélteti, hogy hazánkban a fiatalokat támogató rendszer még kezdetleges, ami tovább nehezíti az elindulást. A támogatási konstrukciók között a jelentés hangsúlyozza: a lakhatási támogatások nem feltétlenül a leginkább rászoruló fiatalokat célozzák meg.

Gyakran olyan feltételek szabnak határt, amelyek miatt sok pályakezdő kénytelen kimaradni a lehetőségekből.

Összességében az Ifjúság 2024 jelentés és a KSH-n elérhető adatok rávilágítanak, hogy a fiatalok pénzügyi mozgástere szűkül. A nettó jövedelmek nominális növekedése elmarad az ingatlanpiaci árak robbanásszerű emelkedésétől, a támogatások pedig nem jutnak el a periférián lévő, alacsony jövedelmű fiatalokhoz sem.

Lehetőség vagy vágyálom? Melyik fiatalnak segít az Otthon Start?

Most szeptemberben indult az Otthon Start lakáshitelprogram, amely elméletileg áttörést hozhatott volna az első lakáshoz jutásban. A program keretében akár 50 millió forintos, 3%-os fix kamatozású lakáshitelt lehet igényelni akár 25 éves futamidőre, mindössze 10%-os önerő mellett. A havi törlesztő akár 150 000 forinttal is alacsonyabb lehet, mint a piaci kamatozású hitel esetén, ami hosszú távon több tízmillió forintos megtakarítást jelenthet egy 25 éves konstrukciónál. Ráadásul nincs szükség házasságra vagy gyermekvállalásra, a program egyedülállóknak, pároknak, dolgozó fiataloknak egyaránt nyitott- vagy mégsem?

A program indulása előtti héten a kormány módosította a feltételeket: bevezettek egy sor módosítást, amelyek ezt a lehetőséget jelentősen korlátozzák. Ez azt eredményezte, hogy sok fiatal – akik még nem házasok, illetve nem tudnak szülőt adóstársként bevonni (mert ők maguk is hitelképtelenek) – tulajdonképpen kiszorult a konstrukcióból. Így hiába tűnt ígéretesnek az Otthon Start, a valóságban sokak számára elérhetetlen maradt.

Ennek következtében a fiatalok többsége számára a helyzet változatlan, marad a kollégiumi elhelyezés, amely nem garantált mindenki számára, és a vidéki vagy budapesti albérletek ára továbbra is rendkívül magas, gyakran aránytalanul terheli a fiatalok pénztárcáját.