Ebből sem lesz semmi? Hamvába holt a beígért felújítási támogatás: hiába ácsingóztak a milliókra a családok

A magyar építőipar kapacitásai jelentősen kihasználatlanok - nyilatkozta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Az ágazat, amely a nemzetgazdaság egyik legnagyobb foglalkoztatója, évi 8800-9000 milliárd forintos teljesítményre lenne képes, ám ehhez hiányzik a megfelelő fizetőképes kereslet.

"Ez a különbség jól szemlélteti, hogy nem az ágazat kapacitása szűk, hanem a fizetőképes kereslet hiányzik" - fogalmazott a szakember. A probléma mind az állami, mind a magánberuházásokat érinti. A kormány 2022-ben mintegy 5000 milliárd forintnyi beruházást halasztott el, ami komoly érvágást jelentett a szektornak. Bár egyes előkészítési folyamatok hamarosan újraindulhatnak, ezek tényleges hatása csak 2026-2027-ben válhat érzékelhetővé.

A lakossági építkezések és felújítások piacán is kivárás jellemezte az idei év első nyolc hónapját. Ennek hátterében főként a magas hitelkamatok és az új állami támogatási programokkal kapcsolatos várakozások állnak. Az ÉVOSZ elnöke emlékeztetett, hogy bár a fix 3 százalékos Otthon Start hitel már elérhető, a korábban beharangozott otthonfelújítási program még várat magára, ami további bizonytalanságot okoz a piacon.

Koji László hangsúlyozta, hogy a magyar lakásállomány jelentős korszerűsítésre szorul. Egy teljes körű felújítás - amely magában foglalja a homlokzati és födémhőszigetelést, nyílászárócserét, valamint az épületgépészeti és elektromos rendszerek korszerűsítését - napjainkban körülbelül 15 millió forintba kerül. Ezzel szemben a lakosság megtakarításai általában nem haladják meg a 2-3 millió forintot.

"Kormány, bankok, piaci szereplők: mindenki máshogy látja, de egyvalami biztos – nagy a baj! Ezért egy olyan programra lenne szükség, amely akár 10-13 millió forintos, kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitellel egészítené ki a saját forrásokat" - fejtette ki a szakszövetség vezetője.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a támogatási programoknak az épület egészére kellene koncentrálniuk, nem csupán járulékos munkálatokra, és fontos lenne, hogy a felújított ingatlanok elérjék az előírt energetikai besorolást. A jelenleg futó vidéki otthonfelújítási program sikertelenségének okát a túlzott bürokráciában látja, ezért a jövőbeni programoknál elengedhetetlennek tartja az adminisztrációs terhek csökkentését. Véleménye szerint az államkincstári közvetítés hatékonyabb lenne a jelenlegi banki bonyolításnál.

A szakember rámutatott, hogy a 300 milliárd forintos keretösszegű Lakásépítési Tőkeprogram elsősorban a nagy ingatlanfejlesztőknek kedvez, akik főként a nagyvárosokban építenek prémiumkategóriás, magas áron kínált lakásokat. A piac egészséges működéséhez azonban szükség lenne arra is, hogy a kisebb kivitelezők, a családi házak és kisebb társasházak építésére specializálódott vállalkozások is hozzáférhessenek kedvezményes finanszírozási lehetőségekhez.