Mikor érkezik a Mikulás? Mit ünneplünk Mikulás napon? Ez Szent Miklós története: ezek a szokások, hagyományok ezen a napon

Mikor jön a Mikulás? 

Fontos kérdés minden évben, legfőképp a gyerekek számára, hogy a Mikulás mikor jön. 2025-ben a Mikulás-nap, vagyis december 6-a az advent második vasárnapja előtti szombatra esik. A magyar gyerekekhez ezen a napon látogat el hagyományosan a Mikulás, vagy a Télapó. Más országokban azonban akár már korábban is megérkezhet: van, ahol rénszarvas húzta szánon, máshol hajón és fehér lovon érkezik a Mikulás. Amerikában és sok más országban pedig karácsonykor nem a Jézuska, hanem a Santa Claus, vagyis a Mikulás hozza az ajándékot. Az orosz gyerekeket pedig a Fagyapó látogatja meg.

Mit ünneplünk Mikulás-napon?

Mint általában a keresztény ünnepnapok, a Mikulás-nap és a hozzá kötődő szokások is pogány hagyományokra épülnek. Kezdetben az északi népek szokása volt, hogy téli napforduló idején megajándékozzák egymást és az ajándékokkal megrakott szekérrel szálló alak képe több ősi északi istenséghez - például Odinhoz - kapcsolódott. Amikor a kereszténység elterjedt, az ünnepnapokat és szokásokat többnyire a már meglévő hagyományokhoz igyekeztek igazítani: így lett Szent Miklós napjából Mikulás-nap, amikor a gyerekek Európa-szerte ajándékokat kapnak. A Mikulás-napi szokások az egyes országokban hosszú évszázadok alatt nyerték el mai formájukat.

A világ más pontjain pedig az is előfordult, hogy az ajándékhozó szakállas öregapó alakja (az amerikai Santa Claus, a Télapó, a Karácsonyapó, a Hóapó, az orosz Fagyapó (Gyed Moroz), vagy akár Nagy Szent Vazul, stb.) más téli ünnephez kapcsolódott erősebben, mint a karácsony vagy az újév napja. Ezért van úgy, hogy Magyarországon Mikulás-napon jön a Télapó, karácsonykor pedig a Kisjézus hozza az ajándékot, míg például az amerikai gyerekeknek a Télapó viszi rénszarvasos szánján az ajándékokat karácsonykor.

A Szent Miklós napjával összekapcsolódó ünnep keresztény vonásai nemcsak a Télapó ábrázolásában jelennek meg. Az öreg, jóságos ajándékhozó alakjának nevében is őrzi ezt a kapcsolatot: angolul Saint Nicholas, németül Nikolaus, a németalföldön Sint Nicolaas. Ezeknek a neveknek az elferdítéséből jött létre a Sinterklaas, Santa Claus alak és a magyar Mikulás pedig szlovák jövevényszó, szintén Szent Miklós nevéből ered. Ezen a napon a keresztények Szent Miklósra is emlékeznek. A hagyományok szerint ilyenkor sokan adakoznak a nélkülözőknek, adnak apró ajándékot a gyerekeknek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor jön a tél 2025-ben? Mikor lesz hó? Lesz-e idén fehér karácsony? A tél kezdete, a téli napforduló és a téli szünet dátuma

Bár a naptári tél hivatalosan december 1-jén indul, az első hidegfrontok és fagyos reggelek már november végén megérkezhetnek. Mit ígérnek az előrejelzések? Nézzük!

Ki volt Mürai Szent Miklós? Szent Miklós története

Gyerekeknek léteznek mesés történetek Szent Miklós püspökről, melyek a keresztény legendákon alapulnak, viszont az ezekből a történetekből ismert szent egy valós személy volt. Szent Miklós a mai Törökország területén fekvő Myra (vagy Mira, Müra) római provincia püspöke volt a 4. században. A Wikipédia szerint a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje, Magyarországon pedig Kecskemét védőszentje is.

Szent Miklós életéről több legenda ismert, melyek alapján a Mikulás mítikus alakja is született. Egy középkori legenda szerint Miklós püspök tudomására jutott, hogy szomszédja úgy elszegényedett, hogy nyilvánosházba kénytelen adni lányait. Hogy segítsen rajtuk, pénzzel teli erszényt tett éjjel a szomszédja ablakába, aki így ki tudta házasítani lányait.

Ebből a történetből származik a Noel Baba, vagyis az Adakozó Apa képe, aki az ablakban, ablakpárkányon kis zsákocskában ajándékot hagy. Ez már olyan formában terjedt el a 19. században, hogy a gyermekek a kitisztított cipőiket, csizmáikat az ablakban hagyják, abban pedig reggelre ajándékokat találnak Szent Miklós napján, december 6-án. Ez nem csak Magyarországon van így, több európai országban ez a szokás (bár egyes országokban, például Hollandiában már december 5-én megérkezik a Mikulás.)

Hányféle Mikulás létezik? Milyen szokások, hagyományok kapcsolódnak Miklós napjához?

Aogy azt már hangsúlyoztuk, nagyjából ahány ország, annyiféle Mikulás-alak létezik és a szokások is eltérők lehetnek. Az is eltérő lehet az egyes országok hagyományaiban, hogy a Mikulás hol lakik. A Mikulás a magyar - vagy akár a svéd - hagyományok szerint Lappföldön él, onnan érkezik december 6-án hazánkba. A megjelenése jellegzetes: piros palástot visel, pásztorbotot és zsákot hord magánál. A mi Mikulásunk hagyományosan lovasszánon közlekedik, és elkísérhetik krampuszok is. A Mikulás a rossz gyerekeknek pedig virgácsot hoz - melyet mára többnyire aranyra festett vesszőnyaláb szimbolizál.

A holland gyermekekhez viszont például hajón érkezik a Mikulás (Sinterklaas), méghozzá Spanyolországból, melyről leszállva egy fehér lovon folytatja útját. A lovát valamikor Amerigo-nak nevezték, "nyugdíjazása" (halála) óta azonban Ozosnel vette át a helyét. Belgiumban viszont a lovat hagyományosan Slecht-weer-vandaag ('ma rossz az idő'), Mooi-weer-vandaag ('ma szép az idő') néven emlegetik. A lovakhoz kapcsolódóan a holland és belga gyerekek csizmájába gyakran sárgarépa is kerül. A Mikulás alakjának ábrázolása ezekben az országban sokkal inkább hasonlít még a püspökökre jellemző megjelenésre, mint máshol.

Érdemes a Mikulás segítőiről is szót ejteni. Több európai hagyományban jelen vannak a krampuszok, vagy hozzájuk hasonló többnyire gonosz, szarvakkal rendelkező, kecskeszakállas alakok, mint a Mikulás kísérői, akárcsak hazánkban. Ettől eltérően egyes országokban viszont angyalok is tartanak a Télapóval. Svájcban a Mikulásnak van egy félelmetes, barna szerzetesi csuhát viselő, Schmutzli nevű segítője is - valószínűleg Odin alakja maradt meg ilyen formában, mivel a pogány istenek vallásváltás esetén egyre inkább háttérbe szorulnak és kásőbb gyakran "démonokként", gonosz alakokként jellenek meg.

A segítők a rossz gyerekeknek szenet vagy krumplit hagynak a csizmájukban, a virgács inkább csak hazánkban, illetve Szlovákiában jellemző.

Az oroszoknak is megvan a maguk Mikulása: a szovjet időkben a keresztény Szent Miklós alakja háttérbe szorult, és átvette a helyét Gyed Moroz, azaz Fagyapó, aki újév napján hoz ajándékot. Érdekes szokás még a bolgároké is Mikulás napján: ezen a napon megvendégelik a rokonokat, szomszédokat egy jellegzetes halétellel, a ribnikkel, mely tésztabundában kisütött pontyot takar.

Hogy hívják a Mikulás rénszarvasait?

A világ Mikulás-hagyományai között jelentősen eltérők az angolszász hagyományok. Ezek szerint a Santa Claus az Északi-sarkon lakik, szánját pedig 8, 9 vagy 10 repülő rénszarvas húzza, történettől függően. A Mikulás rénszarvasai neve sokféle lehet, de vannak közöttük gyakrabban említett, visszatérő nevek. Az egyik legismertebb Rudolf, akinek piros orra van. Az angolszász Mikulás rénszarvasait hívják továbbá Üstökös, Íjas, Csillag, Táncos, Pompás, Villám, Táltos és Ágas néven is. Előfordul azonban a Fürge, Sármos, Talpas, Kerge, Csámpás, Torkos, Bátor és Szélvész elnevezés is.

Ahogy említettük, sok angolszász országban a Santa Claus nem is december 6-án érkezik, hanem karácsonykor. A gyerekek leveleket írnak hozzá, melyben megírják kívánságaikat. A segítői nem angyalok vagy krampuszok, hanem manók (elfek). A Santa Claus a kéményen át közlekedik és a kandalópárkányra akasztott zoknikat megtölti meglepetésekkel, illetve a karácsonyfa alatt hagyja az ajándékokat.