Van esély, hogy megtalálják Egressy Mátyást a Dunában? Megszólalt a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat

Egressy Mátyás a hétvégén tűnt el nyomtalanul az Ötkert nevű budapesti éjszakai szórakozóhelyről, azóta a hatóságok folyamatosan keresik. A fiatal férfi családja közleményben jelezte, hogy "a Lánchídról szombaton leesett személy nagy valószínűséggel Matyi", ezért a kutatás immár elsősorban a Dunára koncentrálódik.

Az eltűnés körülményeiről számos feltételezés jelent meg az interneten, ezért a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO szakmai tájékoztatást adott a nyilvánosságnak. Facebook-bejegyzésükben hangsúlyozták: "Célunk, hogy segítsük a közvélemény tisztánlátását abban, miért jelent rendkívüli kihívást a folyóvízi kutatás ilyen környezeti feltételek mellett." A szervezet kiemelte, hogy nem vesz részt a konkrét keresésben, megállapításaikat külső szakértőként fogalmazták meg.

A szakemberek részletesen ismertették, milyen következményekkel járhat a magasból történő vízbe zuhanás. Az alacsony vízállás miatt a budapesti hidak korlátja és a folyó felszíne között jelenleg nagyjából 15–20 méteres távolság van. Ekkora magasságból a zuhanó test körülbelül másfél–1,7 másodperc alatt éri el a vízfelszínt, ezalatt közel 60 kilométer per órás sebességre gyorsul. "A víz felületi feszültsége ilyen sebességnél szinte falként viselkedik. Az érkező testet érő lassulási erő olyan mértékű lehet, hogy a belső szerveket – például a májat vagy a lépet – megrepeszti, és szinte minden esetben azonnali eszméletvesztést okoz" – magyarázták.

A keresési terület kijelölését jelentősen nehezíti a Duna áramlási sebessége. Budapest térségében a folyó vízhozama jelenleg mintegy 1070 köbméter másodpercenként, az áramlási sebesség pedig 2–3 kilométer óránként, ami percenként 33–45 méteres sodródást jelent. Ez folyamatosan növeli a kutatandó szakasz hosszát: az esemény után néhány órával a keresett személy már kilométerekre lehet az eredeti helyszíntől, nagy valószínűséggel a víz alatt sodródva.

A téli időjárás tovább súlyosbítja a helyzetet. A Duna vize jelenleg mindössze 0,4–1 Celsius-fokos, ilyen hőmérsékleten a vízbe kerülő személyt azonnal hidegsokk éri. Ez kontrollálatlan légzési reflexet vált ki, az izmok perceken belül kihűlnek, ami teljes mozgásképtelenséghez, végső soron pedig a keringés leállásához vezethet.

A látási viszonyok szintén komoly akadályt jelentenek a kutatásban. A folyó zavaros vize miatt már 20–30 centiméterrel a felszín alatt semmit sem lehet látni a víz felől. Mivel a tüdő vízzel telítődik, a test többnyire a meder közelében sodródik, ami a műszaki eszközök hatékony használatát is jelentősen korlátozza.

A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat összegzése szerint "a keresési műveletek hatékonysága nagyban függ az információszerzés gyorsaságától. Amikor egy felvétel vagy tanúvallomás csak órákkal később válik elérhetővé, a folyó dinamikája miatt a kutatási terület már több tíz kilométeres szakaszra duzzad, és sajnos az eltűnt személy felszínre emelkedése hetekig is eltarthat". A szervezet egyúttal kifejezte mély együttérzését az érintettek hozzátartozóival, és elismerését fejezte ki a helyszínen dolgozó társszervek áldozatos, szakszerű munkájáért.

Címlapkép: Bodnár Boglárka MTI