Minden, amit a januári rezsistopról tudni érdemes: ki jogosult rá, miből és ki fogja finanszírozni az intézkedést?

Szerdán Orbán Viktor egy radiátoros felvezetéssel bejelentette, hogy "rezsistopot" hirdet a kormány a rendkívüli hidegre való tekintettel - a gáz és a távhő esetében is.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szerdai háttérbeszélgetésen közölte, hogy becslések szerint az extrém hideg országos szinten 43%-kal növelhette a teljes gázfelhasználást éves összehasonlításban. A miniszter a költségvetési hatásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva megjegyezte: "a kormány foglalkozni fog azzal is, hogy kik a nagy januári hideg nyertesei." Alábbi cikkünkben összeszedtük, mit tudunk eddig az intézkedésről, és mire számíthatnak az érintettek.

Mi az, amit tudni a rezsistopról?

Nos, erre a kérdésre elég rövid a válasz: a miniszterelnök a rövid videóban csak annyit mondott, a rendkívüli hideg miatt sokaknak megugorhat a januári fűtésszámlája - a többletfogyasztás költségeit a kormány átvállalja a "családoktól".

Emellett az is biztos, hogy a részletek megjelenéséig az MVM nem küld ki senkinek gázszámlát. Mint közölték, mindenki várja meg részletes tájékoztatásukat, abban az esetben is, ha már megkapta aktuális számláját és be is fizette azt, vagy ha a napokban kap már korábban kiállított számlát.

10 órától kormányinfó, ott vélhetően újabb részleteket közölnek - ezekről természetesen a Pénzcentrum is be fog számolni.

A kormánynak nincs pénze, az adófizetők állják a számlát!

Érdemes egyértelművé tenni, hogy a kommunikációval szemben a „kormány átvállalja a költségeket” megfogalmazás nem teljesen helytálló. A kormánynak nincs saját pénze: az intézkedés fedezetét a központi költségvetés biztosítja, vagyis közpénzből történik a rezsistop finanszírozása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam vagy más kiadási tételektől csoportosít át forrásokat, vagy növeli a költségvetési hiányt, amelyet később szintén adóbevételekből kell rendezni.

Mindezt végső soron a magyar adófizetők finanszírozzák, függetlenül attól, hogy az adott háztartás közvetlenül részesül-e a kompenzációból.

A költségvetési mozgástér szűkülése hatással lehet más közszolgáltatásokra, beruházásokra vagy akár jövőbeni megszorító intézkedésekre is.

Kinek, mikor, mennyi rezsistop jár?

A nyitott kérdések sora ennél bővebb, mi az alábbiakkal kerestük meg a Kormányzati Tájékoztatási Központot, illetve az Energiaügyi Minisztériumot:

A miniszterelnök azt mondta, a "családoktól" vállalja át a kormány a megnövekedett fogyasztási költségeket. Pontosan hogyan definiálja a kormány a "család" fogalmát, mely fogyasztókat érinti az intézkedés? Beletartoznak az egyedülállók, nyugdíjasok is az érintettek körébe?

A miniszterelnöki bejelentésben elhangzott "család" kifejezés jogi értelemben egyelőre nem tisztázott. A rezsiszabályok eddig jellemzően a lakossági fogyasztási helyekhez kötődtek, nem a háztartás összetételéhez, ezért kulcskérdés, hogy most is ez lesz-e a mérce.

Nem világos, hogy az egyedül élők, nyugdíjasok, a gyermeküket egyedül nevelől vagy például többgenerációs háztartások automatikusan érintettek-e, illetve lesz-e bármilyen jogosultsági szűkítés. 

Ez azért is lényeges, mert a nyugdíjasoknak és az egyedül élőknek jellemzően alacsonyabb a jövedelmük, mint egy klasszikus, kétkeresős családnak.

Mi lesz a havi átalányt fizetőkkel, akiknél nem feltétlen januárban jelentkeznek a pluszköltségek, hanem az éves elszámoláskor? Ők nem is feltétlenül nézik, melyik hónapban mennyit fogyasztottak.

A jelenlegi rezsicsökkentési rendszerben a lakossági gázfogyasztók két árkategóriával találkoznak: az éves 1729 köbméter (havi átlagban 144 köbméter) alatti fogyasztás esetén 100 Ft/köbméter, míg e felett 767 Ft/köbméter árat kell fizetniük. A rendszer azonban nem egyenlően osztja el a kedvezményes mennyiséget az év során, hanem az úgynevezett fogyasztási jelleggörbe alapján súlyozza azt.

A fűtési szezon főbb hónapjaiban (december, január, február) a jelleggörbe a fogyasztás 15-20%-át is allokálhatja egyetlen hónapra, míg nyáron minimális kedvezményes keretet biztosít. Ez a rendszer normál időjárás esetén védi a fogyasztót, extrém hidegben azonban a havi diktálást választók számára jelentős többletköltséget okozhat.

A fogyasztók két alapvető fizetési mód közül választhatnak: az átalányfizetés és a havi diktálás. Az átalányfizetés esetén a fogyasztó havonta fix összeget fizet, és csak az éves leolvasást követően történik meg a pénzügyi elszámolás. Ez a rendszer az éves aggregált fogyasztást veti össze az éves limittel, így "kisimítja" a havi ingadozásokat.

Viszont nem tudni, hogy ezen fogyasztók hogyan fognak részesülni a kedvezményből, hiszen ők nem is feltétlen követik, hogy mennyit fogyasztottak és nem is feltétlen januárban esedékes az éves elszámolásuk. Emiatt kérdéses, hogyan érvényesítik náluk a januári többletfogyasztás átvállalását: visszamenőleges korrekcióval, az éves elszámolás módosításával, vagy valamilyen technikai jóváírással. Ez az egyik legösszetettebb adminisztratív probléma az ügyben.

Hogy számol a kormány, mekkora költségvonzata lesz az intézkedésnek és ezt a költségvetés mely ága fedezi? Hány fogyasztót fog érinteni?

Egyelőre sem a várható összköltségről, sem az érintett fogyasztók számáról nem hangzott el becslés. Ez nagymértékben függ attól, hogy pontosan milyen fogyasztási szint felett és milyen időszakra vállalja át az állam a terheket.

Az sem ismert, hogy a költségvetés mely fejezetéből fedezik az intézkedést, vagy szükség lesz-e rendkívüli forrásátcsoportosításra - vagy megoldja a dolgot az úgynevezett "rezsivédelmi alap".

Az átalánydíjasokkal ellentétben a havi diktálás esetén a fogyasztó minden hónapban a pontosan elfogyasztott mennyiségről kap számlát. Ha a tényleges fogyasztás meghaladja az adott hónapra meghatározott elméleti limitet, a különbözetet azonnal a magasabb, piaci áron számlázzák ki. Ez a rendszer nem teszi lehetővé a hónapok közötti automatikus kompenzációt a számlázás pillanatában.

A jelenlegi helyzetben a jelleggörbe egy átlagos januárra 356,5 köbméter kedvezményes díjszabású gázt biztosít, azonban az extrém hideg miatt a fogyasztás könnyen elérheti a 400-450 köbmétert is. Szakértői becslések szerint a külső átlaghőmérséklet 1°C-os csökkenése a fűtési szezonban átlagosan 5-6%-os növekedést eredményez a háztartások gázfogyasztásában.

Ha feltételezzük, hogy 2026 januárjában az átlaghőmérséklet -7-8°C körül alakult a szokásos -3°C helyett, akkor ez akár 30% többletfogyasztást is jelenthet. Ez a januári jelleggörbe szerinti 356,5 köbméter esetében körülbelül 106 köbméter többletfogyasztást eredményezhet, ami a magasabb árkategóriával számolva több mint 80 ezer forintos többletköltséget okozhat. Így a teljes számla akár a kedvezményes összeg háromszorosára is nőhet.

Magyarországon kb. 3,5 millió gázfogyasztó háztartás van, és közülük 2,6 millióan az átlagfogyasztás alatti vagy körüli szinten fogyasztanak az MVM adatai szerint. Távhővel kb. 650 ezer lakást fűtenek.

Az adatok alapján legfeljebb óvatos, nagyságrendi becslés adható, rengeteg bizonytalansági tényezővel. Reális feltételezés, hogy nem minden gázfogyasztó ér el a fentebb tárgyalt mértékű túlfogyasztást: sok kisebb lakás, korszerűbb fűtésű ingatlan vagy takarékos háztartás esetében a többlet ennél jóval alacsonyabb lehet. Ha a 3,5 millió gázfogyasztó háztartásból csak 1-1,5 millió kerül érdemben a magasabb árkategóriába januárban, és az állam átlagosan 40-60 ezer forintot vállal át háztartásonként, akkor az intézkedés 40–90 milliárd forintos nagyságrendű költséget jelenthet.

Ehhez jöhetnek még a távhővel fűtött, mintegy 650 ezer lakás esetleges kompenzációs elemei, bár itt a számlázás és az árképzés eltérő, így a fajlagos költség jellemzően alacsonyabb. Így összességében egy óvatos, elnagyolt becslés szerint a januári rezsistop költsége néhány tízmilliárd, legfeljebb 100 milliárd forint körüli tétel lehet, attól függően, milyen széles körre és milyen technikai megoldással terjesztik ki az intézkedést.

Csak egy hónapra számolnak az intézkedéssel, vagy kiterjesztik, ha például februárban is hasonlóan hideg lesz?

A bejelentés jelen állás szerint kifejezetten a januári rendkívüli hideghez kapcsolódik, de nem derült ki, mi történik akkor, ha februárban is hasonló időjárás alakul ki. Magyarországon februárban jellemzően 0-2 Celsius-fok körül alakul az országos havi átlaghőmérséklet, vagyis enyhébb, mint januárban volt, de tartós hideghullám esetén továbbra is jelentős fűtési igény jelentkezhet.

A 30 napos előrejelzésben az áll, februárban jelen ismereteink szerint már jellemzően fagypont feletti maximumokkal találkozhatunk, de természetesen ez az időbeli távolság miatt még rendkívül bizonytalan.

A 31 napos előrejelzés februárra vonatkozó része. Forrás: Időkép

Nyitott kérdés, hogy automatikusan lezárul-e az intézkedés egy hónap után, vagy a kormány fenntartja a lehetőséget az időbeli kiterjesztésre, amennyiben az időjárási körülmények indokolják.

Amint újabb bejelentések érkeznek a "rezsistopról", vagy a kormányzati sajtóosztályok válaszolnak a kérdéseinkre, közölni fogjuk.