Sokkoló kijelentést tett a magyar jövőkutató: a ChatGPT-5 értő kezekben erősebb fegyver, mint egy rakéta

A jövőkutatás napjaink egyik legizgalmasabb és legösszetettebb tudományterülete: olyan összetett, hogy a jelenkor szinte összes égető kérdésére reflektál. Képviselői nem feltétlenül laboratóriumokban vagy akadémiai intézetekben dolgoznak, mégis rendkívül naprakészek azokban a szektorokban, amelyek a következő évek globális folyamatait formálják a geopolitika, a hadiipar, a biotechnológia, a mesterséges intelligencia, és valószínűleg még egy rakat másik kutatási területet érintve.

A Pénzcentrumon korábban több alkalommal is megkérdeztük a jövőkutatás szakértőit arról, milyen irányba halad a világ, és mit tartanak elkerülhetetlennek a következő évtizedekben - vagy inkább: években. Hiszen ami korábban lassú evolúciónak tűnt, az mára villámgyors forradalommá vált. Rab Árpád jövőkutatóval készült legutóbbi interjúnkban a fő téma a mesterséges intelligencia volt, igaz, a szakértő jelenleg talán az orvostudományban látja a legnagyobb lehetséges áttörést. Korábban Keleti Arthur is megosztotta velünk meglátásait, aki szerint a digitalizáció következtében szépen lassan minden dolgozó „munkafelügyelővé” válhat, hiszen a technológia nemcsak a folyamatokat, de a felelősségi köröket is átrendezi.

A világ eseményei ma már olyan sebességgel követik egymást, hogy amit tegnap még sci-finek gondoltunk, az ma már valóság lehet. Éppen ezért ismét felvettük a fonalat: megnéztük, hol tartanak ma a legfontosabb, jövőt alakító tudományterületek, és megkérdeztünk egy szakértőt is arról, mire számíthatunk a következő, igencsak turbulensnek ígérkező években.

Geopolitika, hadiipar

Bár a II. világháború óta eltelt évtizedeket egészen a 2010-es évekig a globális, örökké tartó béke időszakának hittük, ez az elmélet az utóbbi időben látványosan megdőlt. Az elmúlt években megszaporodtak a világban az elhúzódó katonai konfliktusok és háborúk, amelyek újra ráirányítják a figyelmet a biztonság törékenységére. Miközben a világháborúk kirobbanását továbbra is viszonylag erős biztosítékok próbálják megakadályozni, a hatalmi egyensúly átalakulóban van. Különösen a transzatlanti kapcsolatok, vagyis az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti stratégiai viszony kezd gyengülni, ami új kockázatokat vet fel a globális biztonság szempontjából.

Az Egyesült Államok külpolitikai fókuszának eltolódása, a NATO belső feszültségei, valamint az ukrajnai háború nyomán kialakuló fenyegetettségérzet az Európai Uniót és tagállamait példátlan fegyverkezési hullámra ösztönözte. Németország hosszú évtizedek után újra jelentős védelmi kiadásokat vállal, Franciaország és Lengyelország is növeli katonai kapacitásait, és a közös uniós védelmi kezdeményezések is új lendületet kaptak.

Ez annak fényében sem lehet meglepő, hogy mióta az Egyesült Államok új külpolitikai stratégiát képvisel, amelyben az EU-val való kapcsolatok sokkal kevésbé hangsúlyosak, az Uniós nagyhatalmakat például az elmúlt hónapok legfontosabb béketárgyalásaira sem hívták meg. Emiatt sokan úgy vélik az EU konkrétan kiiratkozott a globális nagyhatalmak közül.

A témával egy korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk, ahol az ún. Total War Index adatait néztük át. A Total War Index különböző indikátorokat figyelembe véve próbálja megbecsülni, mennyire valós egy új világháború kitörésének esélye. Ahhoz mindenesetre jövőkutatónak sem kell lenni, hogy megjósoljuk: Európa jelenlegi nagy háborúja, az orosz-ukrán háború még sokáig elhúzódhat, legalábbis ezt sejteti Vlagyimir Putyin legutóbbi bejelentése:

EZ IS ÉRDEKELHET

Most érkezett Putyin rendkívüli bejelentése: lesújtó hír a világnak, így még évekig eltarthat a háború

Trump egyre növekvő frusztrációt mutat amiatt, hogy nem tudja befejezni a háborút, ami újraválasztási kampányának egyik ígérete volt.

Kérdésünkre Kánai András jövőkutató elmondta, hogy:

Társadalmilag és technológiailag is átmeneti korszakban élünk, és a történelemből is tudjuk, hogy az ilyen bizonytalan időknek sokszor épp a háborúk voltak az ilyen korszakok lezárói. Az életünket alapvetően befolyásoló üzleti logika inkább a békésebb időszakokat preferálja, és szerintem egy ilyen időszak felé haladunk. Kérdés, hogy mi vagy ki hozza el.

Ugyanakkor a McKinsey elemzéséből kiderül, hogy sokaknak éppen a jelenlegi háborúk jelentenek hatalmas üzletet, ráadásul a folyamat hatalmas technológiai innovációs hullámmal is jár. 

A tanulmány szerint a védelmi ipar egy új korszak küszöbén áll, ahol a köz- és magánszféra befektetései soha nem látott mértékben találkoznak. A cél nem kevesebb, mint egy 250 milliárd dolláros lehetőség kiaknázása és egy modern, technológiavezérelt védelmi rendszer felépítése, amelyben a mesterséges intelligenciától a kvantumszámítástechnikáig terjedő innovációk játsszák a főszerepet.

McKinsey hangsúlyozza: a védelmi ökoszisztéma jelenleg kritikus fordulóponthoz érkezett: a hagyományos hadiipari szereplők mellett a magántőke és a technológiai szektor óriásai is kulcsszerephez juthatnak a fejlesztések felgyorsításában. Ugyanakkor az időablak szűk, ezért a következő évtized döntő fontosságú lesz abban, miként képesek a nyugati országok átalakítani befektetési stratégiáikat, hogy megfeleljenek a növekvő biztonsági kihívásoknak.

A geopolitikai feszültségek, a gazdasági érdekellentétek és az egyre összetettebb biztonsági fenyegetések ugyanis alapjaiban formálják át a globális védelmi környezetet. Az innovációs verseny fokozódása a világ nagyhatalmait: Ausztráliát, Németországot, Japánt és az Egyesült Államokat – arra ösztönzi, hogy minden hadszíntéren modernizálják védelmi képességeiket. Ehhez azonban elengedhetetlen a köz- és magánbefektetések összehangolt növelése.

És bár akárhogy fegyverkeznek egyes országok, a legnagyobb erő talán nem is a hagyományos fegyverekben rejlik. Kánai András szerint: 

A mesterséges intelligencia, az ezzel együttműködő robotika és biotechnológia hatással van és lesz a fegyverkezésre. Egy ChatGPT-5 értő kezekben erősebb fegyver, mint egy rakéta. A világ legnagyobb koponyái ma nem kormányzati erőközpontokban, hanem technológiai cégekben találják ki a jövőt.

Ezzel együtt McKinsey megjegyzi: a kormányzati források szintén megmozdultak: a NATO 1 milliárd eurós Innovációs Alapja 2024-ben elindította első „deep tech” befektetési körét, az Egyesült Államok pedig ugyanebben az évben több mint 150 milliárd dollárt különített el kutatás-fejlesztésre és technológiai tesztelésre, ami 55 százalékos növekedés öt év alatt. Hasonló irányba mozdult el Japán, amely megalapította saját Defense Innovation Technology Institute-ját, és az Egyesült Királyság is új védelmi innovációs programot hirdetett meg, növekvő költségvetéssel.

A magántőke sem marad tétlen: 2024-ben a védelmi technológiákba irányuló kockázatitőke-befektetések globálisan 33 százalékkal nőttek, elérve a 31 milliárd dollárt. A legvonzóbb területek között szerepel a mesterséges intelligencia (12 milliárd dollár), az autonóm rendszerek és új kommunikációs hálózatok (4-4 milliárd dollár), a megújuló energia új generációja (3 milliárd dollár), valamint a biotechnológia (2 milliárd dollár).

Urbanisztika és technológia: a jövő városai

A világ egyre zsúfoltabb nagyvárosai, mint Tokió vagy Hongkong, már alig bírják el a túlnépesedés terheit, ezért sok ország új városokat épít, gyakorlatilag a "semmiből". Ezek az ambiciózus projektek egyszerre ígérnek fenntartható megoldásokat és merész urbanisztikai víziókat, miközben ökológiai kihívásokat is felvetnek. Néhány ilyet össze is szedtünk egy korábbi cikkünkben.

Kánai András szerint azonban nem minden a technológia. A jövőkutató arra a kérdésre, hogy ezek a hipermodern városok lehetnek-e a megoldókulcsai például a klímaválság és a túlnépesedés problémáinak, ezt válaszolta:

Ha a korábbi rossz szokásaikat beviszik magukkal az új városlakók, akkor nem. A mesterséges, technológiával túlzsúfolt városok még újdonságok, míg a történelemben a városok organikusan fejlőtnek, ettől nagyobb a rezilienciájuk is. A túlnépesedéstől nem kell már félni, hiszen a kihalás felé megy az emberiség. A klímaválságra pedgi társadalmi és egyre inkább technológiai válaszokat adunk.

Sőt, a szakértő tovább ment: szerinte nemhogy társadalomjobbító hatásuk nem lesz, de talán még élhetőek sem lesznek. Talán nem véletlen, hogy sok ilyen projekt valóban kudarcba fulladt. Mint a szakértő fogalmazott:

Minden megszokás érzése. Egy reneszánsz kori városlakónak az autóktól, gépektől hemzsegő mai város riasztó jelenség lenne. Az automatizált város nagyon sok kényelmet nyújthat, és a kényelmet könnyű megszokni.

– fogalmazott.

Orvostudomány, biotechnológia

Az MIT Tech Review cikke megjegyzi: a biotechnológia területén a mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet kap, nemcsak az orvosi kutatásban, hanem a mindennapi klinikai gyakorlatban is. Erre jó példa a mesterséges megtermékenyítés területe, ahol a laboratóriumi szakemberek, az embriológusok munkáját már most AI-alapú rendszerek segítik. Az Egyesült Államokban egyre nagyobb a kereslet a meddőségi kezelések iránt, miközben súlyos szakemberhiány sújtja az ágazatot.

A Fairtility nevű vállalat CHLOE nevű algoritmusa például képes valós időben elemezni az embriók fejlődését, és megjósolni, melyek rendelkeznek a legnagyobb eséllyel az egészséges beágyazódásra. Az AI több millió adatpont alapján dolgozik, és jelenleg az egyetlen FDA-engedéllyel rendelkező mesterséges intelligencia eszköz az embrióértékelésben.

A technológia nemcsak gyorsabbá és olcsóbbá teheti a folyamatot, hanem akár szükségtelenné is válhat a jelenlegi, invazív genetikai vizsgálat. A jövő embriológiai laborjaiban az automatizált, mesterséges intelligenciával támogatott értékelés válhat általánossá, ami tehermentesíti a szakembereket, és lehetővé teszi számukra, hogy újra a kutatásra és az embriók fejlődésének megértésére koncentráljanak.

Ahogy Klaus Wiemer, a Fairtility tudományos igazgatója fogalmaz a cikkben: az AI olyan, mintha egy virtuális asszisztens dolgozna mellettünk a laborban. Optimalizálja a körülményeket, segít a döntésekben, és új szintre emeli az embriológia precizitását.

Kánai András is megerősíti: a genetikában is elképesztően nagy szerepe lehet az AI-nak. A jövőkutató szerint az ún. longevity, az életkor meghosszabbításának, az egészségben eltöltött évek számának megnövelése különösen nagy figyelmet kapott manapság.

A jövőkutató szerint

a mesterséges intelligencia, a számítási infrastruktúra hihetetlen fejlődésével elképesztő távlatok nyílnak a gyógyításban. Orvos-kutatók már arról beszélnek, hogy a legelterjedtebb rákfajták megelőzése, legyőzése akár egy évtizeden belül lehetségessé válik. Sok vita van még e körül, de a hátteret adó tudományos alapokat most húzzák fel az „ácsok”.

Fontos terület lehet a jövőben a transzhumanizmus is. Bár a téma sokaknak a science-fiction könyveket idézheti, nagyon is valós kutatási területről van szó.

A transzhumanizmus mozgalma az emberi fejlődés határait kívánja kitolni, nemcsak metaforikusan, hanem szó szerint is. Mark O’Connell "To Be a Machine" című könyvében így foglalja össze a mozgalom lényegét: a transzhumanisták hisznek abban, hogy az öregedés, mint a halál oka, felszámolható; hogy testünket és elménket technológiai eszközökkel fejleszthetjük; és hogy végül egyesülhetünk a gépekkel, létrehozva egy új, tökéletesített emberi formát.

Bár az emberi test technológiai kiegészítése nem újkeletű (gondoljunk olyan banális példákra, mint a szemüveg, a hallókészülék vagy a művégtagok), a transzhumanizmus jóval tovább megy: érzékszervi implantátumokkal az infravörös vagy ultraibolya fényt is érzékelhetjük, agyi chipekkel növelhetjük a memóriánkat vagy a gondolkodási sebességünket. A mozgalom hívei szerint a tudomány végül olyan embereket teremthet, akik intelligenciájukban, erejükben és élettartamukban is messze meghaladják a mai emberi korlátokat, már-már "isteni" szintre emelkedve.

A kérdés az, hogy mindez mennyire kívánatos cél. A törekvés támogatói szerint a biológiai határok meghaladása az emberiség természetes fejlődési iránya, ellenzői viszont komoly etikai veszélyeket látnak benne. A fejlesztések sokszor eredetileg gyógyászati célokat szolgálnak, például az idősek mozgását segítő „okosruhák” vagy a vérképzést javító gyógyszerek. De ugyanezek már megjelentek a sportban vagy a teljesítményfokozásban is. Például, a mesterséges végtagokkal futó sportolók sok esetben már ma is túlszárnyalhatják természetes lábú társaikat.

Kánai András szerint ugyanakkor

Kétséges, mennyire lehet ez a jövőben széles körben elterjedt, és mennyire lehet csak a szupergazdagok kiváltsága.

A szegénység felszámolása és más gazdasági reformok

És ha már a szupergazdagoknál tartunk, a jövőkutató felhívta a figyelmet, hogy vészjóslóak a jelek, a technológiai fejlődés pedig nemhogy csökkentheti, de még növelheti is a társadalmi igazságtalanságot. Mint fogalmazott:

Van a világban egy olyan korszellem, amely egyértelműen gazdagság- és kapitalizmusellenességet áraszt. A valódi vagy vélt igazságtalanságok elleni felháborodás (a közösségi médiának is köszönhetően) felnagyítja ezt a gondolatot: valamit tenni kell a mind szélesebbre nyíló jövedelmi olló ellen. Egy olyan közeljövő, amelyben a technológia érzékelhetően nem terül szét a társadalomban, hanem kevesek kezében koncentrálódik, rossz folyamatokat vetít előre.

A globális szegénység megszűnésének esélyei egyébként épp most kerülnek egyre távolabb a realitástól. Nemrég írtunk arról, hogy a korábban 2050-re kitűzött cél nemhogy a nevezett időpontig elérhetetlen, de még egy teljes évszázad sem biztos, hogy elegendő lesz a szegénység végleges felszámolásához.

AI és munkaerőpiac

Talán ez érdekel manapság a legtöbb embert a jövővel kapcsolatban, nálunk is heti rendszerességgel feldolgozásra kerül a téma:

Rab Árpád korábban arról beszélt, hogy nem kell aggódni emiatt, mert inkább az AI-használók és a nem használók között fog egy szakadék nyílni a munkaerőpiacon.

Igaz, pár hónapja például Bill Gates azt nyilatkozta, hogy akár már tíz éven belül helyettesítheti a munkáknak a 70-80%-át az AI. Az Egyesült Államokban ennek mindenesetre látszanak már jelei, friss hír például, hogy az Amazon és más cégek több tízezer dolgozót rúgtak ki az mesterséges intelligenciára való átállás miatt.

Kánai szerint még csak az elején vagyunk a történéseknek, de

aki sokat dolgozik AI-jal, az látja, hogyan alakul át a munkavégzése. Már ma sem mindent ember csinál egy modern gyárban, csak felügyel, vagy tőle jön a kezdeti impulzus, ő ellenőrzi a végterméket. Az AI-jal kapcsolatban a bizalom és kényelem lesz a meghatározó.

EZ IS ÉRDEKELHET

Keleti Arthur: a jövőben minden dolgozó munkafelügyelővé válhat, jöhet az alapjövedelem is

"Amint az emberiség kilép az önmagát kiszolgáló rabszolgaságból, talán más dolgokkal is foglalkozhatunk."

Mesterséges intelligencia etikai kihívásai

Talán sokakat meglephet, de az AI már a jogi szakmában is megkerülhetetlen szereplőnek tűnik. Dr. Tamási Artúr, a Baker McKenzie ügyvédi iroda szakértője korábban úgy fogalmazott a Pénzcentrumnak:

Személy szerint indokolhatónak tartanám azt, ha bizonyos típusú kisértékű ügyekben lenne mód arra, hogy az AI egy első döntést hozzon, annak biztosításával, hogy az minden esetben bírói kontroll alá eshessen, tehát pl. bármelyik fél fordulhasson a bírósághoz a döntés ellen. Ebben a formában az AI egyfajta előzetes döntést hozna és az eljárás csak abban az esetben folytatódna a rendes bírósági úton, ha a döntést a felek bármelyike megtámadná. Egy ilyen megoldással talán az alapvető jogok is biztosíthatóak volnának.

Az Európa Tanács 2018-ban kiadott egy etikai kódexet a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban való alkalmazásáról, amely még az AI asszisztált bírói döntéshozatalt is erős fenntartással kezelendő területként nevesíti.

Az EU AI Rendelete az AI bármilyen igazságszolgáltatási felhasználását magas kockázatú tevékenységnek tartja, így arra a magas kockázatú tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat kell alkalmazni.

A technológia előretörését ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, lehetetlen kordában tartani. Kánai András szerint

a politika, a tudomány és a társadalom párbeszéde kellene a probléma megoldásához, de amint a COVID-járvány bebizonyította, ez nehezen jön össze. Amúgy is, korunknak ez az egyik nagy problémája: a párbeszéd ellehetetlenülése.

– zárta megjegyzéseit a szakértő ezzel a kétségtelenül elgondolkodtató mondással.