Az Eurostat nemrégiben tette közzé legfrissebb, 2005-re vonatkozó regionális GDP-adatait, melyekből az derül ki, hogy itthon az első uniós tagként eltöltött esztendőben inkább emelkedtek a jövedelmi különbségek - adja hírül a Népszabadság.
Az ország lényegében három részre szakadt: a magas fejlettségi szinttel rendelkező közép-magyarországi régióra, a tőle legkevésbé elmaradt Nyugat- és Közép-Dunántúlra, valamint a leszakadó déli és keleti területekre.
Míg Közép-Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 101,6 százalékáról 104,9 százalékára emelkedett, addig a többi hat térség még abban az évben sem volt képes felzárkózni, mikor a gazdasági növekedés országos átlagban 4,1 százalékot tett ki. Sőt, 2005-ben Nyugat-Dunántúlon egyenesen a gazdasági teljesítmény csökkenését realizálta a statisztika.
Az adatokat górcső alá véve kiderül, hogy a közép-magyarországi régióban magasabb a szellemi alkalmazottak aránya, mint az ország többi régiójában, ráadásul a jövedelmek is magasabbak, s a munkanélküliségi ráta is alacsonyabb. Mindeközben pedig az aktív dolgozók népességaránya is magasabb.
Öt év alatt a különbség a nyugati rész és a nagyon fejlett közép-magyarországi régió között emelkedett. Magasabb a különbség Közép-Magyarország és a leszakadó déli és keleti országrész között is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Egy nemrégiben készült, a magyarországi régiók versenyképességével foglalkozó átfogó elemzés megállapította, hogy a közép-magyarországi régió volt képes a legtöbb forrás felszívására. Az egy főre jutó támogatási számok azonban már más képet mutatnak, s ez a szám a Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb.








