Munkahelyi kár ért? - Ezért megfizetnek!

Üzemi baleset ért, a munkahelyed károsítja az egészségedet, vagy csak egyszerűen a munkahelyre bevitt dolgaidat (ruházat, telefon stb…) érte valamilyen kár? Nagy valószínűséggel a munkáltató a felelős, úgyhogy nézzünk jól a körmére, lássuk, hogyan és mennyit kaphatunk tőle kártérítés címszó alatt! Vagyis múlt heti összeállításunk folytatásaként most a munkáltatók kerülnek górcső alá.

Előző írásunkban felvázoltuk, hogy a munkavállaló csak akkor felel akármilyen kárért, ha vétkes is volt a dologban. A munkáltatók ennél jóval szigorúbb megítélés alá esnek: teljesen mindegy, ki volt a hibás, a teljes kárt meg kell téríteniük. Vonatkozik ez üzemi balesetre, egészségkárosításra (ha valaki olyan helyen dolgozik, hogy károsodik pl. a hallása…), és minden egyéb károkozásra, ami a munkával összefüggésben van. A munkáltató csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő, illetve, ha a munkavállaló magatartása miatt következett be. Erre a szigorú szabályozásra azért van szükség, hogy a munkáltatókat rákényszerítsék a vonatkozó munkavédelmi, munkabiztonsági szabályok betartására.

A munkáltatók abból a szempontból is nehezebb helyzetben vannak, hogy nemcsak a pénzben, hanem a természetben megállapított kárt is meg kell téríteniük (tehát az elmaradt jövedelmet, és a természetbeni juttatások összegét is – pl.: uszodabérlet, mosópor stb…), valamint figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást (pl.: fizetésemelést) is, amiről a munkavállaló a károsodás miatt „lecsúszott”. Ezenkívül a munkavállaló máshonnan származó kereseteit (másodállás, mellékfoglalkozás, vállalkozás, háztáji munka stb…) is bele kell számolni a kártérítés összegébe. Ha tehát kár ér minket, figyelmesen adogassunk össze mindent, mert az utolsó szögig minden behajtható a munkáltatón, ha megállapítják a felelősségét.

A munkáltató helyzetét tovább nehezítendő, a károsult munkavállaló közeli hozzátartozóinak (családtagjainak) kárait és költségeit is meg kell térítse. Ez történhet egy összegben és járadék formájában is. Ilyenkor azonban a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy milyen életszínvonalat biztosított a hozzátartozóinak, és hogy mennyire rászorultak a tartásra.

Egy dologra azonban figyelni kell! A kárt a bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban jelezni kell a munkáltató felé, különben nem lehet érvényesíteni. A hivatalos forma szerint a munkáltatónak szintén írásban kell válaszolnia, hogy mit ismer el a munkavállaló igényéből. A gyakorlatban az ilyen esetek általában megegyezéssel rendeződnek, bíróságra csak akkor kell menni, ha a munkáltató nem hajlandó elismerni a felelősségét, és nem akar fizetni. Alapesetben békés úton rendeződhet a kérdés.

Másik problémakör a munkahelyre bevitt vagyontárgyakban bekövetkezett kár. Ebben az esetben a munkáltató megszabhatja, hogy mit vihetünk be, és hogy hol helyezhetjük el. Ha elő van írva, hogy bizonyos tárgyakat (pl. mobiltelefon) kötelezően az öltözőben / megőrzőben kell hagyni, akkor nem tehetünk semmit, ha a szerelőműhelyben, vagy 50 m magasságban (ha ott kell dolgozni) kiesik a zsebünkből és összetörik, megrongálódik.