Ismét lecsapott a NAV: nagyban ment a zöldségbiznisz a magyar piacokon, hát ennek most vége

Az online számlaadatok, az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (eKÁER) adatai, valamint a határon átnyúló ügyletekről rendelkezésre álló közösségi áfaadatok (VIES) alapján eredményesen szűri ki a NAV az adóelkerülő viselkedésmintát mutató adózókat.

A zöldség- és gyümölcskereskedelem évek óta a NAV adóellenőrzéseinek fókuszában áll. A NAV a korábbi ellenőrzési tapasztalatokat, VIES-adatokat és a közel valós idejű eKÁER-adatokat felhasználva elemezte a Budapesti Nagybani Piacra Közösségen belülről érkező zöldség- és gyümölcsszállítmányokat, azok bejelentőit – importőröket, első magyarországi szereplőket – és a kirakodók körét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eljött, amire a magyar vásárlók olyan régóta várnak? Így érhet véget az árhorror a boltokban

Még mindig vannak rekordszintű drágulást mutató árucikkek, mint például a kenyér, a zsemle, a burgonya, a tojás vagy éppen a tűzifa.

Az elemzések rámutattak, hogy a piac területén működő és értékesítő, elsősorban a zöldség- és gyümölcstermékek közösségi beszerzését végző egyes vállalkozások adófizetési kötelezettségüket különböző csalárd módszerekkel kerülik ki. Ilyen például a mesterséges (színlelt) értékesítési láncok felépítése, a fizetendő adó be nem vallása, az igen jelentős összegben bevallott, befizetendő adó meg nem fizetése vagy a fiktív belföldi beszerzési számlák elszámolása, és fiktív belföldi beszerzési adatok beállítása az áfabevallásba.

Az adatelemzések arra is rávilágítottak, hogy a Budapesti Nagybani Piacon forgalmazott, külföldről származó termékek belföldi értékesítése után fizetendő adót egyes vállalkozások nem rendezték. A csalárd vállalkozások elleni fellépés során a NAV 2017 óta több mint 630, különböző típusú ellenőrzést kezdeményezett. Ezeknek mintegy 18 százaléka (több mint 110) utólagos áfaellenőrzés volt.

Az ellenőrzések nyomán indított intézkedéssorozatban a NAV az akciók, illetve a mintegy 90 eredményes ideiglenes biztosítási intézkedések révén nagyságrendileg 2 milliárd forint összegű vagyont biztosított,
több százmillió forint összegű mulasztási, illetve eljárási bírságot szabott ki, 50 adózónál kezdeményezett „motivációs beszélgetéseket”, amik sok százmillió forint összegű befizetést eredményeztek az adózók korábbi áfabevallásainak önellenőrzése révén. Az önellenőrzések nyomán számszerűsíthető adóbevétel költségvetési kihatása összességében több milliárd forintra rúg, hiszen az érintett adózók későbbi áfabevallásaikat már valós adófizetési kötelezettségük kimutatásával adták be.

Az ellenőrzések során félszáz bűnügyi jelzést, jelzéskiegészítést, illetve büntetőfeljelentést kezdeményeztek az adóellenőrök.

Az ellenőrzések mellett a NAV, egyebek mellett az eKÁER adatain keresztül, szünet nélkül nyomon követi és elemzi, hogyan alakulnak a zöldség- és gyümölcstermékek közösségi beszerzésének jellemzői, például a nagy értékű, közösségi beszerzést végző vállalkozások váltakozása, a számlázási láncolatok legelső vagy akár második belföldi szereplőinek cserélődése. Az elemzések alapján naprakész információja van az egyes „problémás”, csalárd adózói érdekkörök tevékenységéről, cégjogi kapcsolatairól, ami meghatározza, hogy az egyes adózóknál milyen intézkedéseket indít.

Az elmúlt években célzottan és szisztematikusan bevezetett adatszolgáltatások révén a NAV rendelkezésére álló adatvagyon lehetővé teszi, hogy az adóhatóság ellenőrzései akár az „íróasztal mellett” is elvégezhetők legyenek. A többnyire valós idejű adatokon alapuló kockázatelemzés pedig úgy megtöbbszörözte a célzott és jogkövetéssel arányos adóhatósági fellépés lehetőségeit, amit még 10, de akár 5 évvel ezelőtt sem lehetett elképzelni.

A NAV ezen tevékenysége az adóbevételek biztosítása mellett és a jogsértőkkel szembeni szigorú fellépés révén a jogkövető adózókat segíti. Bizonyos, hogy a NAV a jövőben is figyelemmel kíséri a zöldség- és gyümölcskereskedelemben zajló folyamatokat, a vállalkozások tevékenységét, és valamennyi eszköztárával erélyesen és a megfelelő időben fellép a csalárd adózókkal szemben.

A Nagybani Piacot a NAV mellett más hatóságok is rendszeresen ellenőrzik. A közös akciókban például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a zöldség- és gyümölcstermékek származásának nyomon követhetőségét és az áruk fogyaszthatóságát vizsgálja.