Sokat buknak a hazai kisboltok a kötelező kártyás fizetésen: egyre kevesebben tudják benyelni a veszteséget

A nagy- és kiskereskedelmi piacok szabályozása – Mit miért tesz az állam, és hogyan lehet/kell/muszáj rá piaci, azaz profitorientált szemlélettel reagálni? – erre a kérdésre kereste a választ előadásában Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrum által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencián április 11-én. A kiskereskedőket érintő legfontosabb problémákat sorolta fel. 

A szakember a KKV-szektorról beszélt elsősorban, az offline kiskereskedelemről. Mint kifejtette, létrehoztak egy jogszabálygyűjteményt, ami a napi fogyasztási cikket értékesítő kiskereskedelmi vállalkozások működését befolyásoló és meghatározó szabályokat összegzi. Ez egy jó mankó a KKV-szektor számára, a frissítés még előttük áll, de gyorsan változnak a jogszabályok, és sok közülük ideiglenes, nehéz a dolguk.

A Covid óta veszélyhelyzeti kormányzás van, ez gyorsított eljárást jelent, amihez nehéz igazodni. A kormányrendeletek száma 2019-ben még 370 darab volt, 2023-ban már 670 darab. Egy kormányrendelet akár 5-8 törvényt is érinthet. Naponta 2 kormányrendeletet kellene a szektornak beforgatni a rendszerbe

– mondta a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki szerint ez nem megvalósítható. Hogy érhető el a jogszerű működés? - ilyen környezetben ez nagy kérdés. A szervezet feladata, hogy a releváns részeket kivonatolják, értelmezzék és átadják a tagszervezeteiknek – mondta el Neubauer Katalin. Emellett fontos lenne együttműködni a jogalkotóval is, mely a közös célt szolgálná.

Műanyag-ügyek, kötelező kártyás fizetés, árstop és kötelező akciók

A legfontosabb változás az egyszerhasználatos műanyag forgalmazásának korlátozása, a SUP irányelv – mutatott rá. 2021 óta műanyag fültisztító, műanyag evőeszköz, pohár, szívószál nem kerülhet forgalomba. De a Covid alatt ezt az irányelvet nem volt jó irány bevezetni, gondoljunk csak az egészségügyi kockázatokra, amikor az eldobható eszközök a biztonságot szolgálta - fogalmazott.

2024 júliustól a műanyag zárókupakot nem lehet már eltávolítani a PET-palackról, mely komoly társadalmi ellenállásba ütközött elmondása szerint. Felhívta a figyelmet, hogy ugyan rögzíteni kell a palackhoz, de újrafeldolgozásnál el kell távoltani a kupakokat, mert azok nem PET-ből vannak, nem lehet együtt újrahasznosítani a palackkal.

Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések nagyon nehéz helyzetbe hozzák a kis- és középvállalatokat Neubauer Katalin szerint, hiszen óriási kapcsolódó beruházásokról van szó, amelyeket a cégeknek kell állni. Említette még a kötelező kártyás fizetés bevezetését, amelyen a KKV-szektornak óriási költsége van, 3-4% jutalék a bank felé, míg egy nagy cég esetében ez csak 0,1-0,2% – fejtette ki. Komoly, a kiskereskedőket érintő probléma az NTAK bevezetése, hiszen 24 óránként jelenteni kell az adatokat. 

A hatósági ár bevezetése 7 alapvető termékre, majd a kötelező, 20 termékre vonatkozó akciózás nehezítette meg az életünket. 0%-os árréssel, illetve 15%-os veszteséggel kell sok kereskedőnek értékesítnie az érintett  termékeket

– fejtette ki, majd hozzátette, a hazai hulladékgazdálkodási rendszer teljes átalakulásából adódó változások is megnehezítik a kereskedők helyzetét, ahogy a DRS rendszer is. A visszaélési bejelentési rendszer, az anonim etikai forródrót 2023. december óta már az 50 főnél nagyobb cégeknél is kötelező – ez elmondása szerint korai intézkedés volt.

Címlapkép: Berecz Valter