Érik az eperkrízis Magyarországon? Ez tesz be a hazai gyümölcsnek: a málnával ugyanez történt

Az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője szerint. Ugyanebben az időszakban az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt. A boltláncokban az akciós szamóca pedig akár 1800-2000 forint/kg is lehetett. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is - írja a lap.

A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal. Kelemen Péter, a FruitVeb szakmaközi szervezet ügyvezetője szerint Görögországból egy kilogramm szamóca jelenleg nettó 80, legfeljebb 100 forintos költséggel utazik Magyarországra, vagyis a 2000 forintos bruttó fogyasztói árban például sehol sincs a 27 százalékos magyar áfa 425 forintos értékéhez képest. Vagyis a távolság nem jelent érdemi akadályt az árversenyben, a magyar boltokba jutó szamóca nyugodtan jöhet Görögország mellett akár Spanyolországból, de még Marokkóból vagy Egyiptomból is. A fáziskésés oka a szakértő szerint nyilvánvalóan az, hogy Észak-Afrikában és a mediterrán európai régióban jóval előbb kezdődik a szamóca érése.

A magyar epernek az íze is más?

A magyar termelők előnye igazán a minőségi előny. Ahogy Kelemen Péter magyarázta, a magyar szamócának egyrészt fajtaválasztás miatt, másrészt viszont azért más az íze, mert teljesen éretten szedik. A hosszas utaztatáshoz ugyanis olyan fajtákat kell termeszteni, amelyeknek erősebb a rostállományuk, ám emiatt a szerkezetük is eltérő, és így kevésbé zsenge a távolabbról érkező gyümölcs.

Nincs munkaerő, csökken a termelés

A magyar termesztők helyzete azért sem túl jó, mert Magyarország ebből a gyümölcsből is kezd kiárazódni. Ahogy az korábban például a málnánál vagy a szedernél is jelentős mértékben bekövetkezett, a szamócaszedéshez is egyre nehezebb munkaerőt találni olyan költséggel, amellyel még eladható marad a gyümölcs. Kelemen Péter azt mondja, egy Magyarországon dolgozó idénymunkás órabére ma már bruttó 4-5 euró között van, ám ugyanezt a munkát Németországban 9-15 euróért végeztetik el az ottani termesztők. Az utazásra hajlandó idénymunkások így sok esetben inkább oda mennek. A másik fő probléma pedig az, hogy a marokkói és egyiptomi munkásbérekkel esélyünk sincs versenyezni.

A termőterület nem csak Magyarországon csökken, de máshol keresik a gazdaságosabb termelési lehetőségeket. Például a német termőterület 2015-höz képest összességében mintegy 25 százalékkal csökkent, ám ez a több mint 4000 hektáros mínusz nyolc év alatt úgy jött össze, hogy a szabadföldi termesztés 5700 hektárral csökkent, a fóliasátor alatti viszont 1300 hektárral nőtt. Utóbbin pedig olyan modern környezetet kell érteni, ahol majdnem kétszer nagyobb a terméshozam, mint szabadföldön. Ezek alapján egyértelmű, hogy a hatékonyság növelésével próbálkoznak enyhíteni a számukra (is) kedvezőtlen déli árversenyt.

Németh István azt mondja, Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban sem a szabadföldi, sem az üvegházi termesztés nem elég hatékony, beruházásokra lenne szükség és intenzív termelésre, mert újabban ebben a szegmensben már Hollandia és Belgium is olcsóbban termel nálunk.