A Sheinnek is rendesen odavágott Trump vámpolitikája: mi lesz így a kínai óriással?

A Shein értékelése az elmúlt két évben jelentősen csökkent. Míg 2023-ban egy finanszírozási kör során még 66 milliárd dollárra (akkori árfolyamon körülbelül 60 milliárd euróra) értékelték a céget, a közelmúltban már csak 50 milliárd eurós IPO-értékelést céloztak meg. A befektetők azonban további csökkentést sürgetnek, nagyjából 30 milliárd euróra.

A vállalat eredetileg 2024 első felére tervezte a tőzsdei bevezetést, de most valószínűleg az év második felére halasztja azt. Ez az időbeli eltolódás lehetővé teszi a Shein számára, hogy jobban felkészüljön a változó kereskedelmi feltételekre és megnyugtassa a befektetőket a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben.

Az Egyesült Államok "de minimis" szabályának várható eltörlése további kihívást jelent a cég számára. Ez a szabály eddig lehetővé tette, hogy a Shein 800 dollár (770 euró) alatti értékű árukat bevihessen az USA-ba vámmentesen. Mivel az Egyesült Államok a vállalat egyik legnagyobb piaca, e mentesség megszűnése jelentősen befolyásolhatja a Shein költségszerkezetét és jövedelmezőségét.

A Donald Trump régi-új amerikai elnök által bevezetett további 10 százalékos, minden Kínából érkező termékre kiszabott importvám szintén komoly nehézséget okoz a vállalatnak. Ráadásul ez a vámtétel a jövőben még tovább emelkedhet.

A kihívásokra válaszul a Shein állítólag bővíti vietnami gyártókapacitását, sőt, egyes hírek szerint néhány kulcsfontosságú kínai ruházati beszállítóját is arra kérte, hogy települjön át oda. A vállalat azonban egyelőre cáfolja ezeket az áthelyezési törekvésekről szóló információkat.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.