Sokk a magyar boltokban: nem képzelődnek a nyugdíjasok, tényleg ezért drágább nekik jóval az élet

Bár 2025-re már jócskán csillapodott az elmúlt évek inflációs válsága, a pénzromlás még mindig velünk él: szeptemberben éves alapon több mint 4 százalékkal emelkedtek az árak. Ez ugyan eltörpül a 2022–2023-as időszak brutális drágulása mellett, de a magyar háztartások emlékezetében mély nyomot hagyott az a korszak, amikor és talán azóta is minden egyes bevásárlás igencsak fájó.

Fontos ugyanakkor látni, hogy az általános inflációs mutató rengeteg tételt tartalmaz: a tévétől és autótól kezdve a bútorokon át a szolgáltatásokig. Ezért nem tükrözi pontosan a mindennapi megélhetés költségét vagy legalábbis azt, amit az egyszeri állampolgár abból tapasztal. Teljesen természetes tehát, hogy a szubjektív inflációérzet, különösen a kisnyugdíjasok vagy alacsony jövedelmű háztartások esetében, sokkal magasabb, mint amit a nemzetgazdasági átlag mutat. Nem az emberek készülékében van tehát a hiba:

aki szinte naponta vásárol élelmiszert, és a teljes fogyasztói kosarának az élelmiszer a legmeghatározóbb része, mert másra kevéssé futja, az egészen más drágulást élhet át, mint egy átlagos fogyasztó vagy amit az átlagos, nemzetgazdasági adat mutat.

Éppen ezért a Pénzcentrumon most annak jártunk utána, hogyan alakult az élelmiszerárak növekedése az elmúlt tíz évben az átlagos inflációhoz képest, és hogy mekkora különbséget érzékelhettek ebből a háztartások, kiváltképp a nyugdíjasok.

Volt idő kivárni a brutális inflációt

Hogy ne csak az elmúlt éveket vizsgáljuk, 10 évet utaztunk vissza az időben, így az adatokat 2014-2024 között elemeztük. Ezek után igazából 4 jól elhatárolt korszakot tudtunk felvázolni. Az első, a stabil, alacsony infláció korszaka volt 2014 és 2018 között. 

Ebben az öt évben a pénzromlás gyakorlatilag 2 százalék körül ingadozott. Az élelmiszerek ugyan ennél egy hajszállal gyorsabban drágultak, de a különbség 1 százalékponton belül maradt. Nyugdíjasok és az összes háztartás átlaga között sem volt igazán érezhető különbség ezekben az években. Azt mondhatjuk, a a fogyasztási szerkezet ekkor még nem okozott eltérő inflációérzetet.

Ezután azonban 2019-től már egyértelmű, hogy az élelmiszerek kezdik felfelé húzni az inflációt. 2019-ben az élelmiszerárak 2 százalékponttal drágultak jobban az általános árindexnél. 2020-ban ez a különbség tovább nő, 4 százalékpontra (107,2% vs. 103,3%). Érdemes megjegyezni, hogy már erre a különbségre is lehet mondani, a lakosság bizonyosan érezte, az élelmiszerek drágulása erőteljesebb a az átlagos nemzetgazdasági drágulásnál.

Ehhez képest 2021-ben kis visszarendeződés látható (itt az élelmiszerek enyhén alatta maradtak a teljes inflációnak), de mára már tudjuk, hogy ez csak átmeneti nyugalom volt az óriási inflációs vihar kitörése előtt.

A sokk évei

Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy a 2022-2023-as magyarországi inflációja hazánk modernkori történetének egyik legdurvább árdrágulási hulláma volt. 2022-ben az átlagos infláció +14,5%, miközben az élelmiszerek 26%-kal drágultak, ez 11,5 százalékpontos különbség, ami brutális. 2023-ban ráadásul ugyanez a mintázat ismétlődik: az átlagos infláció mértéke éves alapon (micsoda bázisról!) 17,6%, az élelmiszereknél viszont 25,9% (!).

Nemcsoda, hogy a két év igencsak megtépázta a hazai reálkereseteket, és akkor a nyugdíjasokról még nem is beszéltünk. A nyugdíjas infláció ugyanis mindkét évben az átlagnál is 0,7 százalékponttal magasabb volt.Ez egyben azt is jelenti, hogy az inflációs válság nyomán a hazai szépkorúak még inkább szenvedtek a pénzbeosztással.

Vége lett? Nem!

Igaz, 2024-re valamelyest konszolidálódott az infláció helyzete Magyarországon. Ebben az évben az infláció újra 3-4 százalékra csillapodik. Viszont nem szabad elfelejteni a bázishatást, hiszen az előző évek brutális áremelkedései beépültek az árakba, örökre jó magasan hagyva azokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megvan a dátum, mikor érjük utol Ausztriát: brit kutatás igazolja, pár év és a magyar gazdaság lenyomja a nyugati bezzegországokat

Egy friss kutatás szerint a magyarok 2050-re jobban élhetnek, mint az osztrákok vagy az angolok. Persze csak akkor, ha minden összejön.

És ahogy a bevezetőnkben írtuk, most 2025 őszén is jóval nagyobb mértékben nőnek az árak, mint ahogy az a háztartásoknak kényelmes lenne. Nem szabad persze elfelejteni a magyar kormányzat igencsak jelentős transzferét az árak elszabadulása ellen: ezek egyike a hajdani árstop volt, míg a jelenleg is érvényben lévő árrésstop továbbra is velünk van.

Az utóbbi években a Pénzcentrumon mindkét témáról megannyi szakértői cikket közültünk, amik szinte egységesen arról szóltak, hogy ezek a "kedvezmények" a vásárlók felé rövid időtávon akár tudnak segíteni, főleg a szegényebb rétegeknek, ám hosszabb távon nagyon súlyos, piactorzító hatásuk van, amit aztán végül mind megfizetünk. Nézzük ezt mindannak a fényében, hogy a válságos 2022-2023-as években nem egyszer a hazai infláció mértéke EU-rekorder volt, és most is ott vagyunk a legjobban dráguló országok között.

Mit mondhatunk 10 év távlatából?

2014-2024 között az árak átlagosan valamivel több mint 65%-kal emelkedtek kumuláltan. Az élelmiszerek drágulása ezzel szemben meghaladja a 90%-ot, vagyis tíz év alatt majdnem megduplázódtak az árak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így vezethetik be a 14. havi nyugdíjat Magyarországon: megszólalt az államtitkár, erről minden idősnek tudnia kell

A kormány dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén, amit 2-4 év alatt lehetne megtenni - mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

A viszgált 10 év alatt a nyugdíjasok inflációja ráadásul sok évben magasabb volt, mint az összes háztartásé átlagosan. Kiváltképp a legnehezbb két évben, így az ő reáljövedelmük immáron tartósan nagyobb nyomás alatt van.

Sokat tanulhatunk ezekből a számokból

A mostani adatsor tökéletesen megmutatja, miért félrevezető pusztán a hivatalos inflációs számokat nézni, és miért érezhette a magyar társadalom az elmúlt években, hogy „sokkal rosszabb a helyzet”, mint amit a statisztika mutat. A fogyasztói árindex ugyanis mindig egy átlagos háztartás fogyasztási szerkezetére épül - csak éppen ilyen átlagos háztartás nem létezik.

Egy nyugdíjas kiadásainak gyakorlatilag a harmadát az élelmiszerek teszik ki, míg egy városi, aktív korú dolgozónál ez inkább 20-25 százalék. Ha tehát az élelmiszerek ára száll el, annak hatása a különböző társadalmi csoportoknál nagyban eltérő lehet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kemény dolog derült ki a magyar államadósságról: ezt nem tesszük a kirakatba, hogy jön egyenesbe az ország?

Miközben Görögországban a GDP több mint másfélszeresét teszi ki a közadósság, addig Észtországban és Bulgáriában alig haladja meg a 20 százalékot.

Az élelmiszerárak drágulása ráadásul minden más termékkörnél erősebben jelenik meg a mindennapokban. Az energiaárak, a logisztikai költségek és a bérfeszültségek szinte azonnal beépülnek a bolti árakba, vagyis az inflációs hatás itt a leggyorsabb és a leglátványosabb. Emiatt az élelmiszerek az infláció legláthatóbb arcát adják: amikor a kenyér, a tej vagy a felvágott ára emelkedik, az emberek hajlamosak az egész gazdaságot drágulónak érzékelni, még akkor is, ha közben a tartós fogyasztási cikkek ára szinte stagnál.

Magyarországon az infláció ezért is bír sokkal szélesebb társadalmi hatással, mint Nyugat-Európában, ahol az árnövekedés zöme a szolgáltatásokban és az ingatlanpiacon csapódik le (bár az utóbbi években az élelmiszerek ára is igencsak megugrott nyugaton is, mondhatni a hazai árak zárkóztak fel nagy léptékben azokhoz).

A 2022–2023-as évek extrém áremelkedése pedig nem múlt el nyomtalanul. A munkavállalók erre hivatkozva kértek/kérnek magasabb fizetéseket, miközben a vállalatokat alulról, a minimálbér felől is erősen fűtik a bérköltség-emelkedések, miközben a gazdaság még jó esetben is csak stagnál.

Ehhez képest a nyugdíjasoknál még nehezebb a helyzet. Hazánkban jelenleg több mint fél millió nyugdíjas kap 140 000 - 219 999 forint közötti nyugdíjat, miközben jelenleg a medián bérek Magyarországon nettó 400 ezer forint között mozognak.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!