Jönnek az italboltok: brutális drágulás vár a piára?

Ahogy arról minap a Pénzcentrum.hu is beszámolt, lapértesülések szerint társadalmi egyeztetés előtt áll a nemzeti alkoholstratégia. Bár arról egyelőre nem áll rendelkezésre információ, hogy a stratégia jegyében milyen konkrét szakpolitikai döntések születnek majd; piaci szereplők szerint azonban nem kizárt, hogy ez egyet jelent a Nemzeti Dohányboltokhoz hasonló rendszer elvi előkészítésével (bár ezt eddig következetesen tagadta a kabinet). Egy biztos, a túlzott alkoholfogyasztás felszámolása jegyében hamarosan változásokra számíthatunk.

Konkrétumok híján egyelőre nem akar találgatásokba bocsátkozni Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrum.hu megkeresésére ugyanakkor elmondta, tudomása szerint többféle koncesszió is szóba jöhet. Véleménye szerint azonban bármilyen megoldást is választ végül a kormányzat, nagyon fontos, hogy az ne okozzon veszteséget a szakmának, ne gátolja a versenyegyenlőséget és az ellátási láncot, illetve ne adjon nagyobb teret a feketézésnek.

Nem lesz olcsó a mulatság?

Az alkoholforgalmazás és -árusítás koncessziós boltokba terelése, illetve adott esetben állami monopóliuma egyáltalán nem ismeretlen fogalom. Amerikában vagy például Európában is van, ahol már régóta élnek ezzel a módszerrel. Az USA-ban például nagy hagyományai vannak a mérsékelt alkoholfogyasztás állami támogatásának. Jelenleg is közel másfél tucat államban van érvényben olyan szabályozás, amely koncentrálja és koncessziós rendszerbe helyezi a borok, sörök, és tömények árusítását.

Az öreg kontinensen pedig jellemzően az északi országokban, mint például Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Izlandon szabályozza állami koncesszió az alkoholtermékek kiskereskedelmét. Ezekben az országokban többnyire a tömény szeszek, likőrök, valamint a borok árusítása engedélyköteles, de például a "tűz és jég birodalmában" még sört sem lehet venni a hagyományos boltokban.

Ráadásul az északi országokban nem is olcsó alkoholizálni. Ma már a legtöbb turista számára ismert, hogy a skandináv országok polgárai gyakorta szállnak kompra éppen a magas alkoholárak miatt. A környező országokban ugyanis jóval olcsóbban lehet hozzájutni a bódító italokhoz. Előfordul például az is, hogy az akár 70-80 százalékkal olcsóbb italokból sokan hetekre-hónapokra feltankolnak, mielőtt odahaza leszállnának a hajóról.

Azt természetesen előre nehéz megmondani, hogy lesz/lehet-e árfelhajtó hatása, ha a jövőben Magyarországon is kizárólag "Nemzeti" italboltban lehetne majd szeszhez jutni, a számok azonban magukért beszélnek. Az EUROSTAT statisztikái szerint az elmúlt években volt, hogy az alkoholos italokat és dohánytermékeket Magyarországon lehetett a legjobb áron megkapni. Miközben az északi országokban, például Dániában, Svédországban vagy Izlandon jóval drágább az élet, s így természetesen az alkohol is. Van, hogy egy pohár sörért 2-3 ezer forintot is elkérnek például egy stockholmi étteremben.

Vámos György szerint azonban az északi országok árképzését nem lehet etalonnak tekinteni. "Más és más adópolitika és megannyi jövedelem, s életszínvonal jellemzi az európai országokat, így az északi országokban jellemző árakat nem lehet mintának tekinteni" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére az OKSZ főtitkára, aki hozzátette, hogy az árak mellett a vásárlóerő összetételét is fegyelembe kell venni. Véleménye szerint amennyiben az északi országok lakói nem bírnák el a magas árakat, nem lenne fenntartható a rendszer.