Romokban az USA mesterterve: ebből így nagyon kemény lesz kimászni

A februárban létrehozott Gaza Humanitarian Foundation (GHF) működését kezdettől fogva éles kritikák kísérik. Az amerikai szervezet, amelyet Izrael és a Trump-adminisztráció is támogat, már az első napon Thomas Fletcher ENSZ segélyügyi főbiztos bírálatát váltotta ki, aki szerint a kezdeményezés valódi célja a palesztin nép további szenvedésének fokozása. Fletcher különösen Izrael bevonását kifogásolta, mivel véleménye szerint ez a humanitárius segélyek tárgyalási eszközzé válását eredményezi. Jair Lapid, az izraeli ellenzék vezetője még egyértelműbben fogalmazott, amikor a GHF-et egyszerűen "pénzmosodának" nevezte.

A GHF hivatalos célja, hogy úgy juttasson segélyszállítmányokat a humanitárius katasztrófa sújtotta Gázai övezetbe, hogy azokhoz a Hamász ne férhessen hozzá. Ennek érdekében a szállítmányokat amerikai katonai magánvállalatok fegyveresei védik, akik a szervezet álláspontja szerint nem konfrontálódhatnak a civilekkel - ez utóbbi feladat az izraeli katonákra hárul.

Izrael számára évek óta dilemmát jelent Gáza segélyezése. Jeruzsálem álláspontja szerint megfelelő fegyveres biztosítás nélkül a segélyszállítmányok elkerülhetetlenül a Hamász kezére kerülnének, amely így nemcsak saját fegyvereseit részesíthetné előnyben, de egyes források szerint pénzért árulja vagy együttműködésért cserébe osztogatja a humanitárius csomagokat, ezáltal kontrollálva a lakosságot.

A helyzetet tovább súlyosbította, amikor Jeruzsálem bejelentette, hogy az ENSZ palesztin segélyezési szervezetének (UNRWA) egyes tagjai az izraeli hadsereg információi szerint segítették a Hamászt a 2023 októberi terrortámadások során. Bár a segélyszervezet tagadja, hogy tudott volna munkatársai kötődéseiről, néhány kompromittáló részlet napvilágra került: "az ügynökség például elismerte azt, hogy a Hamász fegyveres szárnyának egyik magas rangú vezetője korábban egy általuk működtetett iskola igazgatója volt", valamint azt is, hogy a háború alatt nem gyakoroltak folyamatos ellenőrzést létesítményeik felett, így elképzelhető, hogy azokban izraeli túszokat tartottak fogva. Az UNRWA teljesen kivonult Gázából, és Ciszjordániában is ellehetetlenül a működése.

A GHF által működtetett segélyközpont második működési napján, kedden következett be az első súlyos incidens. Szemtanúk beszámolói szerint reggel kisebb csoportok érkeztek a központhoz ahol élelmiszercsomagokat kaptak, de ahogy a hír elterjedt, tömegek indultak útnak a tengerparti sátortáborokból. Délutánra több százezer ember gyűlt össze a helyszínen. A videofelvételek tanúsága szerint a tömeg hosszú sorokban haladt át a drótkerítéssel elkerített átjárókon, miközben mindenkit átvizsgáltak és arcukat beszkennelték azonosítás céljából.

A növekvő tömeg miatt hamarosan zűrzavar tört ki, az emberek letépték a kerítéseket és megragadták a segélycsomagokat. A helyszínen dolgozó személyzet kénytelen volt visszavonulni a központba. A GHF közleménye szerint a személyzet a biztonsági protokollt követve "visszavonult", hogy hagyja a tömeget szétoszlani, majd később folytatták a működést. A szervezet szóvivője hangsúlyozta, hogy részükről nem dördültek lövések.

A figyelmeztetőlövéseket az izraeli hadsereg (IDF) adta le. Az áldozatok számáról ellentmondásos információk láttak napvilágot: az IDF állítása szerint nem lőttek civilekre, csak figyelmeztető lövéseket adtak le, míg a Vörös Kereszt negyven lőtt sérültet látott el. Szakértők szerint azonban gyanús, hogy negyven meglőtt ember közül senki sem vesztette életét, hiszen valós helyzetben rendkívül nehéz kis és mozgó célpontokat úgy eltalálni, hogy az ne okozzon életveszélyes sérülést.

Az ENSZ már korábban aggodalmát fejezte ki a hasonló incidensek lehetősége miatt. A GHF négy elosztóközpontot hozott létre Gázában, amelyek közül kettő kezdte meg működését hétfőn Rafah környékén. A világszervezet reálisan arra a következtetésre jutott, hogy négy központ kapacitása nem elegendő a több mint kétmillió gázai palesztin ellátására, és a hetek óta éhező emberektől nem várható el, hogy órákat álljanak sorban a segélycsomagokért.

Izrael lényegében megerősítette az ENSZ azon kritikáját, hogy a táborok elhelyezése stratégiai célt szolgál: a déli területekre kívánják terelni a civil lakosságot, hogy folytathassák az övezet más részeinek átkutatását. Az arcfelismerő rendszerek alkalmazása körüli vita azonban összetettebb: míg az ENSZ szerint a biometrikus adatok ilyen jellegű felhasználása sérti a személyiségi jogokat, az izraeli hadsereg szempontjából érthető, hogy a Hamász-tagok azonosítására törekednek.

A GHF működésének számos akadálya nyilvánvalóvá vált. Az elosztóközpontok alacsony száma miatt képtelenek lesznek ellátni a teljes gázai lakosságot, ami azt jelenti, hogy minden ételosztásnál fennáll a kontrollvesztés veszélye. A lakosság erőszakos áttelepítése egyértelműen sérti a nemzetközi jogot, és Izrael korábban is alkalmazott hasonló módszereket. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ENSZ segélyprogramjai sem tudták megkerülni a Hamászt, így Izrael részéről logikus elvárás, hogy a terrorszervezet tagjai ne jussanak amerikai segélyekhez.

A jelenlegi helyzet továbbra is patthelyzetben van: az ENSZ figyelmen kívül hagyja Izrael biztonsági aggályait, míg Izrael a palesztin lakosság alapvető jogait. A nemzetközi szervezet vélhetően nem tud érdemi változást elérni, hiszen Izrael már elfogadta a kapcsolatok megromlását, és Washington támogatásával fenntarthatja az új segélyprogramot, amely minden hiányossága ellenére jobb a semminél, de az UNRWA korábbi rendszeréhez hasonlóan súlyos problémákkal küzd.