Kiosztotta Brüsszelt a dán kormányfő: ez volt a kifakadásának az oka

Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden Strasbourgban bírálta azokat az uniós vezetőket, akik a versenyképesség növelése és a bürokrácia csökkentése érdekében háttérbe szorítják a klímaválság elleni küzdelmet.

"Úgy tűnik számomra, hogy mivel sok más kihívás van napirenden, egyes kollégák kezdik elfelejteni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek továbbra is kiemelt prioritásaink között kellene szerepelnie"

- jelentette ki Frederiksen.

A dán kritika időzítése nem véletlen, hiszen az ország most veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét, ami nagyobb szerepet biztosít számára a döntéshozatali folyamatokban, beleértve a 2040-re tervezett 90%-os szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célról szóló tárgyalásokat is.

A tárgyalásokat jelentősen befolyásolja a Zöld Megállapodás ellen kibontakozó jobboldali ellenállás, amely miatt Koppenhága azon egyre szűkülő kisebbséghez tartozik, amely továbbra is hisz abban, hogy a karbonsemlegességre való átállás gazdasági növekedést és minőségi munkahelyeket teremthet.

"Sajnos úgy gondolom, hogy minden zöld döntés nehéz lesz a következő fél évben. És azért mondom, hogy sajnos, mert valóban hiszem, hogy harcolnunk kell az éghajlatváltozás ellen"

- nyilatkozta Frederiksen az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.

A dán kormányfő hangsúlyozta az orosz olaj és gáz kivezetésének fontosságát is: "Számomra a 2040-es célkitűzés és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedés összefügg. Azt akarom, hogy Európa minden szempontból, beleértve az energiát is, független legyen."

Az utóbbi hónapokban egyre több vezető politikus, köztük Friedrich Merz, Giorgia Meloni és Donald Tusk is nyíltan bírálta a Zöld Megállapodást, azzal érvelve, hogy a környezetvédelmi jogszabályokat drasztikusan egyszerűsíteni kellene a vállalatok terheinek csökkentése érdekében.

Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy a 2040-es klímacél jóváhagyását halasszák el, mondván:

"Meg kell teremtenünk az eszközöket a megvalósításhoz, és összeegyeztethetővé kell tennünk a célt a versenyképességünkkel."

A növekvő ellenállás nehéz helyzetbe hozta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki egyensúlyozni próbál a Zöld Megállapodás célkitűzései és a bürokrácia csökkentésére irányuló nyomás között.

Robert Metsola, az Európai Parlament elnöke elismerte, hogy a politikai erőviszonyok megváltoztak az előző ciklushoz képest: "El kell ismernünk, hogy ez a parlament különbözik az előzőtől. Egyre több képviselő gondolja úgy, hogy a korábban elfogadott döntések túl messzire mentek, túl gyorsan."