Mesés vagyonok nőttek ki a bubble tea őrületből: sokan most erre fogadnak, óriási pénzek forognak

Idén három kínai buborékos tea lánc – a Mixue Group, a Guming Holdings és az Auntea Jenny – lépett a hongkongi tőzsdére, együttesen több mint 700 millió dollárt vonzva a befektetőktől, akik a gyorsan növekvő kínai fogyasztói piacra fogadnak.

"Ez a megfelelő hely a megfelelő időben" – nyilatkozta William Ma, a Grow Investment Group befektetési igazgatója a CNBC-nek. Hozzátette: "Sok globális befektető olyan szektorokba próbál befektetni, amelyek kevésbé érzékenyek az amerikai vámokra. Így a belföldi fogyasztás, különösen a fiatalabb generáció fogyasztása stabilabb, kevésbé sérülékeny szektor."

A Mixue a szektor vezető szereplőjévé vált, 2024 végére világszerte több mint 46 000 üzletet működtetve. Ezzel a világ legnagyobb élelmiszer- és italláncává nőtte ki magát az üzletek számát tekintve – megelőzve a McDonald's-ot, a Starbucks-ot és a Subway-t. Ultra-alacsony árazási és nagy volumenű üzleti modellje erősen támaszkodik a franchise rendszerre.

"2024-ben körülbelül 22%-os növekedést mutatnak az új üzletek számában" – jegyezte meg Ma. A franchise rendszer központi szerepet játszik a buborékos tea iparágban. A legtöbb nagy buborékos tea lánc nem maga üzemelteti az üzleteket. Szinte minden egység franchise-ban működik. Az anyavállalatok az alapanyagok és berendezések szállításából, valamint díjak beszedéséből profitálnak, míg a franchise-vevők viselik a bérleti díj, a munkaerő és a közüzemi költségeket.

Ez a modell gyors növekedést tesz lehetővé, de kompromisszumokkal jár: a minőség fenntartása és az üzletek közötti kannibalizáció elkerülése egyre nehezebbé válik, ahogy az üzletek száma nő. "A normál megtérülési idő az üzlettulajdonos, a franchise-vevő számára 18-24 hónap között van" – mondta Ma, aki a piacon az üzletbezárási arányt körülbelül 20%-ra becsüli.

A külföldi terjeszkedés azonban nem garantálja a sikert. A CNBC kínai tudósítója, Elaine Yu megjegyezte, hogy a hazai formula külföldön történő megismétlése további kihívásokkal jár.

"Az ellátási láncokat nehezebb ellenőrizni, és a fogyasztói ízlések városról városra változnak. Ezért a márkák regionális ízekhez és különböző üzletformátumokhoz alkalmazkodnak, hogy megnyerjék a helyi vásárlókat" – mondta Yu.

A hazai piac telítettsége, a növekvő költségek és az intenzív árháborúk szintén próbára teszik e márkák ellenálló képességét. Hogy képesek-e fenntartani értékelésüket, az attól függ, mennyire tudják egyensúlyba hozni a méretgazdaságosságot a jövedelmezőséggel – és bizonyítani, hogy többet építenek, mint egy múló divathullámot.