Belengette a kormány a vagyonadót: milliókat érinthet a dolog, ennyivel kéne majd többet fizetni

A pénzügyi nehézségekkel küzdő európai kormányok, amelyek a gazdagok fokozottabb adóztatásával próbálják betömni a költségvetési lyukakat és csökkenteni a növekvő egyenlőtlenséget, szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a közvetlen vagyonadók ritkán generálnak jelentős bevételt és gyakran elkerülik fő célpontjaikat.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég kiadott útmutatójában hangsúlyozta: "A vagyoni egyenlőtlenséggel kapcsolatos aggodalmak nem jelentik azt, hogy a kormányoknak nettó vagyonadókat kellene alkalmazniuk. A tőkejövedelem-adók javítása általában méltányosabb és hatékonyabb is."

Európában Svájc, Spanyolország és Norvégia különböző formában alkalmaz vagyonadót a bizonyos szint feletti vagyonnal rendelkezőkre, míg Franciaország és Nagy-Britannia jelenleg fontolgatja ezt a költségvetési hiány csökkentése érdekében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Visszatérhet a többkulcsos adórendszer itthon? Annak fájna nagyon, aki ennyit keres

Régóta társadalmi vita tárgyát képezi, hogy milyen adórendszer lenne igazságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb Magyarországon.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 országában az átlagos felső jövedelemadó-kulcs az 1980-as 66%-ról napjainkra 43%-ra csökkent. A társadalom csúcsán lévő 0,0001% szinte alig fizet adót olyan országokban, mint Franciaország vagy Hollandia, mivel vagyonukat holdingcégekbe helyezhetik.

Gabriel Zucman, a Párizsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, aki a francia leggazdagabb 0,01%-ra kivetendő 2%-os vagyonadó javaslat mögött áll, hangsúlyozta: "Biztosítanunk kell, hogy a milliárdosok legalább annyit fizessenek, mint más társadalmi csoportok. Ez az adóigazságosság alapvető elveinek kérdése."

A vagyonadók jellemzően szerény, a GDP néhány tizedszázalékát kitevő bevételt generálnak, mivel az adófizetők, különösen a szupergazdagok, könnyen védhetik vagyonukat vállalkozásokba, vagyonkezelő alapokba helyezéssel, vagy adóparadicsomokba történő átcsoportosítással.

A vagyonadó általában minden vagyontípusra azonos kulccsal vonatkozik, ami hátrányosan érinti az alacsonyabb hozamú eszközök tulajdonosait. Ezzel szemben a tőkéből származó jövedelem (például osztalék és árfolyamnyereség) adóztatása a tényleges hozamra vonatkozik.

Mivel a tőkejövedelmek általában alacsonyabb adókulcs alá esnek, mint a munkajövedelmek, a vagyonadó támogatói szerint itt van tér a változtatásra. Az OECD szerint "a nyereség kedvező adókezelése jelentős tényező a nagy vagyonnal rendelkező személyek alacsony tényleges adókulcsaiban".

A megoldások között szerepelhet az árfolyamnyereségre vonatkozó mentességek megszüntetése, valamint annak biztosítása, hogy ezeket legkésőbb az eszközök öröklésénél vagy az adófizető országelhagyásakor megadóztassák.

Az örökösödési adó, bár néha lekicsinylően "halálozási adónak" nevezik, az OECD szerint mind méltányos, mind hatékony. Előnyei vannak a vagyonadóval szemben, például nem veszi el az emberek kedvét az időskorra való takarékoskodástól.

Bár a legtöbb fejlett gazdaság adóztatja az örökölt vagyont, nem mindegyik használja ki teljes mértékben ezt az eszközt. A legtöbb nem adóztatja a nem realizált árfolyamnyereséget, és bőkezű kedvezményeket biztosít az üzleti vagyonra.

A döntéshozóknak egyensúlyt kell találniuk az adóbevételek növelése és a gazdagok más joghatóságokba való elvándorlásának megakadályozása között. A Tax Justice Network adóaktivista csoport szerint azonban mindenki profitálna a szűkebb vagyoni szakadékból, mivel "a magas egyenlőtlenségek aláássák a gazdasági növekedést és a várható élettartamot is".