Kiderült, mit gondol Putyin valójában Ukrajnáról: "A szovjet jóindulat önként megváltoztatta a világot!"

A nonprofit, pártfüggetlen National Security Archive által kezdeményezett jogi eljárás eredményeként váltak elérhetővé azok a dokumentumok, amelyek három kulcsfontosságú találkozó részleteit tartalmazzák Putyin és Bush között. A memorandumok a 2001-es, 2005-ös és 2008-as megbeszélésekről készültek, és jól tükrözik a két nagyhatalom viszonyának fokozatos átalakulását - írja a Telex.

A 2001-es szlovéniai találkozón, a brdói várban még a kölcsönös tisztelet és a terrorizmus elleni közös fellépés szándéka dominált. Bush ekkor olyan szövetségesként tekintett Putyinra, akiről azt mondta: "Te vagy az a fajta ember, akit szívesen tudnék magam mellett a lövészárokban." Putyin már ekkor szóba hozta vallásosságát és keresztjének történetét, ami túlélte dácsájának tüzét - ez azért is figyelemreméltó, mert Oroszország azóta is stratégiai eszközként használja a keresztény-nacionalista ideológiát külpolitikájában.

Az első találkozón Putyin már kritizálta a NATO bővítését, és felvetette, hogy Oroszország a szövetség tagja lehetne. Történelmi kontextusba helyezve a Szovjetunió felbomlását, így fogalmazott: "Mi történt valójában? A szovjet jóindulat önként megváltoztatta a világot. És az oroszok önként adtak fel több ezer négyzetkilométernyi területet. Példátlan. Ukrajna, amely évszázadokon át Oroszország része volt, elajándékozva. Kazahsztán, elajándékozva. A Kaukázus is. Nehéz elképzelni – és mindezt pártfunkcionáriusok tették."

A 2005-ös washingtoni, Fehér Házban tartott megbeszélésen a nonproliferáció, valamint az Iránnal és Észak-Koreával kapcsolatos együttműködés állt a középpontban. Ezen a találkozón Putyin érdeklődött az amerikai kis hatóerejű nukleáris fegyverek fejlesztéséről, amire Donald Rumsfeld védelmi miniszter részletes választ adott - olyannyira, hogy Bush tréfásan megjegyezte: "Rumsfeld most éppen minden titkunkat elárulta." Putyin erre csak annyit reagált, hogy mindezt már az interneten olvasta.

A legfeszültebb hangulatú, 2008-as találkozóra Putyin bocsarovói rezidenciáján került sor, közvetlenül a bukaresti NATO-csúcs után. Ezen a csúcstalálkozón a NATO állam- és kormányfői üdvözölték Ukrajna és Grúzia NATO-tagságra irányuló törekvéseit, és megállapodtak abban, hogy ezek az országok a jövőben a szövetség tagjai lesznek.

Putyin határozottan ellenezte ezt a döntést, és figyelmeztette Busht: "Szeretném hangsúlyozni, hogy egy olyan ország NATO-csatlakozása, mint Ukrajna, hosszú távon konfliktusmezőt hoz létre önök és köztünk, hosszú távú konfrontációt." Az orosz elnök részletesen kifejtette, miért tekinti Ukrajnát "mesterséges országnak", kiemelve, hogy területeit különböző időszakokban kapta Lengyelországtól, Romániától, Magyarországtól és Oroszországtól.

"Ha Nyugat-Ukrajnába megyünk, olyan falvakat látunk, ahol az egyetlen beszélt nyelv a magyar, és az emberek hagyományos fejfedőket viselnek. Keleten az emberek öltönyt, nyakkendőt és nagy kalapokat hordanak. A NATO-t az ukrán lakosság jelentős része ellenséges szervezetnek tekinti" - magyarázta Putyin, hozzátéve, hogy Oroszország "folyamatosan problémákat okozna" Ukrajnában, ha az NATO-tag lenne.

A találkozón a nukleáris fenyegetés is szóba került. Putyin figyelmeztette Busht, hogy egy Észak-Európából indított tengeralattjáróról kilőtt rakéta hat perc alatt elérné Moszkvát, és Oroszország kidolgozott egy válaszintézkedés-csomagot, amelyben "nincs semmi jó". "Néhány percen belül a teljes nukleáris válaszcsapási képességünk a levegőben lenne" - mondta az orosz elnök.

A dokumentumok nyilvánosságra hozatalát Szvetlana Savranszkaja, a National Security Archive orosz programjainak igazgatója kezdeményezte 2023 novemberében. Bár a George W. Bush Könyvtár eredetileg akár 12 éves időtartamot is becsült a titkosítás feloldására, az Archívum által indított per eredményeként a Nemzeti Levéltár és Iratkezelő Hivatal (NARA) feldolgozta és 2023 decemberében nyilvánossá tette a dokumentumokat.

Az Archívum hangsúlyozza, hogy a most hozzáférhetővé vált iratok korábban nem ismert bizonyítékokat szolgáltatnak Putyin és Bush szoros partnerségéről a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, valamint betekintést nyújtanak abba, hogyan romlott meg fokozatosan ez a kapcsolat az évek során.