Mi történik? Európai katonák jelentek meg Grönlandon: ez már tényleg nem vicc

Az amerikai, dán és grönlandi tisztviselők szerdai találkozóján nem született áttörés a vitában. "Az Egyesült Államok Grönland átvételére irányuló törekvése változatlan" – írta Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Reutersnek küldött közleményében, alapvető nézeteltérésről beszélve. Hozzátette: "Ez természetesen komoly helyzet, ezért továbbra is mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását."

Trump szerint a stratégiai jelentőségű, ásványkincsekben gazdag sziget létfontosságú az Egyesült Államok biztonsága szempontjából. Úgy véli, Washingtonnak meg kell szereznie a területet, hogy megakadályozza Oroszország vagy Kína térnyerését. Kijelentette, hogy minden lehetőség nyitva áll a Dániához tartozó autonóm terület megszerzésére, és szerinte Dánia nem képes távol tartani az orosz és kínai befolyást az Északi-sarkvidéktől.

Oroszország szerint a NATO állításai az orosz és kínai fenyegetésről puszta mítoszok, amelyek mesterségesen szítják a hisztériát. Moszkva figyelmeztetett a térségbeli konfrontáció eszkalálódásának veszélyeire is. Egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy nagyszámú kínai vagy orosz hajó tartózkodna Grönland partjai közelében.

Grönland és Dánia álláspontja szerint a sziget nem eladó, az erővel való fenyegetés pedig felelőtlen, a biztonsági aggályokat szövetségesek között kell rendezni. Vezető uniós országok Dánia mellé álltak, és több politikus figyelmeztetett: a sziget amerikai katonai elfoglalása a NATO végét jelenthetné.

Az amerikai féllel folytatott tárgyalások előtt Grönland és Dánia bejelentette, hogy a NATO-szövetségesekkel szoros együttműködésben megkezdték katonai jelenlétük növelését Grönlandon és környékén. Ez az északi-sarkvidéki védelem megerősítésére tett korábbi ígéretük része.

Az európai szövetségesek – köztük Németország, Franciaország, Svédország és Norvégia – közölték, hogy katonai személyzetet küldenek az év későbbi részében esedékes nagyobb hadgyakorlatok előkészítésére. "A dán fegyveres erők több északi-sarkvidéki és európai szövetségessel együtt az elkövetkező hetekben vizsgálják, hogyan valósítható meg a gyakorlatban a fokozott jelenlét és a hadgyakorlati tevékenység az Északi-sarkvidéken" – közölte a dán védelmi minisztérium.

Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter szerdán elmondta, hogy jelenleg mintegy kétszáz amerikai katona állomásozik Grönlandon – jóval kevesebb, mint a hidegháború idején. A tervezett európai katonai erősítés mértékét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a kezdeti létszámok szerénynek tűnnek.

A német fegyveres erők egy 13 fős felderítő csoportot indítottak útnak, amely először Koppenhágába, majd onnan dán személyzettel együtt Grönlandra érkezik. Szerdán késő este egy dán katonai repülőgép is leszállt a nuuki repülőtéren, ahol a katonai egyenruhás személyzetet két busz várta. Olivier Poivre d'Arvor, Franciaország sarkvidéki nagykövete közölte, hogy Franciaország mintegy 15 hegyi specialistát küld Grönlandra. Svédország három, Norvégia két tisztet küld. A felderítő csoporthoz egy brit tiszt is csatlakozik, Hollandia külügyminisztere pedig jelezte, hogy a hét végéig döntenek a személyzet küldéséről. Lengyelország közölte, hogy nem küld katonákat.

Az európai katonai jelenlét Grönlandon egyértelmű üzenet az amerikai kormányzatnak – mondta Marc Jacobsen, a Dán Királyi Védelmi Akadémia docense. "Két üzenetről van szó: az egyik az elrettentés – vagyis hogy ha katonai lépésre szánnátok el magatokat, készen állunk megvédeni Grönlandot. A másik pedig az, hogy komolyan vesszük a kritikátokat, növeljük jelenlétünket, vigyázunk szuverenitásunkra és javítjuk Grönland felügyeletét."

A Fehér Házban Marco Rubio külügyminiszterrel és JD Vance alelnökkel folytatott tárgyalások után Rasmussen és grönlandi kollégája, Vivian Motzfeldt bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Dánia munkacsoportot hoz létre a szigettel kapcsolatos kérdések széles körének megvitatására.

Grönland miniszterelnöke csütörtökön megismételte, hogy a sziget nem kíván az Egyesült Államok kormányzása vagy tulajdona alá kerülni, és továbbra is Dánia, illetve a NATO-szövetség része marad. "Most nem a belső viták ideje van, hanem az egységé, a nyugalomé és a felelősségé. Szorosan figyelemmel kísérem a helyzetet, és veletek együtt állok Grönland mellett" – írta Jens-Frederik Nielsen Facebook-bejegyzésében.