Dráguló élelmiszerek? Itt a megoldás!

Mielőtt azonban belevágnánk a hazai helyzet elemzésébe, nézzünk szét a nagyvilágban. Az egekbe szökő mezőgazdasági termékárak és az élelmiszer alapanyag árak globális problémát jelentenek. Az EU-ban is, csakúgy mint hazánkban, jelentősen elmaradtak a gabona termésátlagok a várakozásoktól, ez pedig jelentősen megnövelt ezen termékek árát.

A globális felmelegedés, ezáltal az időjárás tartós és folyamatos változásának hatására, szükségessé vált újabb termőterületek művelés alá vonása. Ennek érdekében az EU megvonta a parlagon hagyott területek után járó támogatást, ösztönözve ezáltal a gazdákat arra, hogy megműveljék ezeket a területeket.

A termésmennyiség növelése mellett a másik fontos kérdés, a gazdák kieső jövedelmének pótlása, illetve az időjárás változékonyságából és szélsőségeiből eredő kockázat kezelése.

Nem minden a kártalanítási alap...

Nemrégiben azt olvastam az egyik hazai napilapban, hogy szegény gazdákat még az ág is húzza, mert nem kötnek velük biztosítást a biztosítók, illetve ha kötnek is magasak a díjak. Nos nézzük mi a hazai helyzet!

Ma hazánkban négy biztosítótársaság és huszonnégy biztosítási egyesület foglalkozik növény- és állatbiztosítással. A piaci szereplők biztosítási termékeiket bármilyen gazdasági társasági formában működő mezőgazdasági vállalkozásnak, őstermelőknek és magánszemélyeknek kínálják, egyszóval bárkinek, akinek érdeke fűződik agrárvagyontárgya megvédéséhez. Természetesen a klasszikus vagyonbiztosítások, géptörés-biztosítások, üvegbiztosítások stb. is megköthetők a mezőgazdasági biztosítási szerződés keretében, de a biztosítás elsődleges "tárgyai" a növények és az állatok.

A magyar mezőgazdasági biztosítás piacon megkötött szerződések jelentős hányada szinte csak tűz- és jégkár ellen nyújt fedezetet, pedig a társaságok tarsolyában rengeteg olyan módozat található, mely a kockázatok széles spektrumát felöleli. Az aszálykockázat átvállalása - a nagyfokú kockázat és a lehetséges kár nagysága miatt - ugyan valóban ritka jelenség a magyar piacon, és rendkívüli kockázatossága miatt nem is a legolcsóbb megoldás. Ennek ellenére találkozhatunk a piacon olyan "all risk" konstrukcióval is, mely kiterjed az aszálykárra is. Az Allianz által kínált hozamveszteség biztosítás, megoldást nyújt minden olyan esetre, melyekből a gazdák adott évi termése elmarad az előző évek átlagától. Tehát, ha aszály, illetve bármilyen más káresemény következik be, akkor a biztosító téríti a gazdák veszteségét.

A növénybiztosítások esetében a legszélesebb körben igénybe vett termékek a jég- és a tűzkockázatot tartalmazó biztosítások, melyeket minden biztosítótársaság kínál a piacon. Emellett vihar- és a télifagy-kockázatok ellen is választhatnak védelmet a termelők.

Tehát ebből is jól látszik, hogy a hazai biztosító társaságok kínálnak megoldást a kockázatok fedezésre. Azonban ez még nem jelenti azt, hogy a gazdák élnek is ezzel a lehetőséggel. Ennek okaként legtöbbször a magas biztosítási díjakat szokták megjelölni. Az igazsághoz azonban talán az is hozzátartozik, hogy a támogatásért és a kártérítését nem kell rendszeresen díjat fizetni. De ne rohanjunk ennyire előre!

Díjak, szerződések, megoldások

Az agrárium léte úgy is mondhatnánk, létkérdés (az élelmiszeripar alapját adják), mindezt azonban a biztosításával kapcsolatos adatok egyáltalán nem tükrözik. 2006-ban a hazai biztosítási piacon a díjbevétel alapján mindössze 1 százalékot képviseltek a mezőgazdasági biztosítások. Ez hétköznapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy mezőgazdaságunk majdhogynem biztosítás nélkül létezik-működik.

Mivel egy igen alacsony szerződésszámról beszélünk, ez egyben az is jelenti, hogy a veszélyközösség száma is alacsony, a kockázat bekövetkezésének valószínűsége pedig nagy. Ez indokolja a magas biztosítási díjakat.

A természet által okozott káreseményekre hozta létre a Gyurcsány-kormány a Nemzeti Katasztrófa Alapot, amely a gazdáknak nyújt kártérítést. Ezáltal a kormány nem a biztosításkötést, az öngondoskodást ösztönzi, hanem azt mondja, ha valamiféle vis major következik be akkor majd kifizetjük a kárt a közösből, ha viszont olyan káreseménye van a gazdának ami nem tartozik az Alap hatáskörébe, fizetheti zsebből. Nézzük meg, ugyanez hogyan működik a sógoroknál!

Ausztriában, a gazdálkodók döntő többsége rendelkezik biztosítással (később majd látjuk, hogy nálunk ez mit jelent), amely a magyarnál sokkal szélesebb káresemény skálára biztosítja a gazdálkodót. Az osztrák állam 50 százalékos díjtámogatással járul hozzá a mezőgazdaság biztosításához, Ausztriában éppen ezért nincsen szükség katasztrófaalapra. Viszont, hozzá kell tennem, hogy az osztrák állam központilag nyilvántartja a művelt területeket és ezeket kötelező biztosítania is a tulajdonosnak. Ebből következik, hogy sokkal nagyobb a biztosított területek száma és nagyobb lesz az úgynevezett veszélyközösség is, ami előnyére válik mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak.

Tehát az állam kifizeti a biztosítási díj felét (mely a biztosítóknál díjbevétel, ezáltal növelheti az adóalapot, amiből a kormánynak bevétele származhat), ezáltal neki nem kell kifizetni a gazdák kárát. A gazdáknak is pozitív megoldás mert így olcsóbb a biztosítási díj, igaz, nincs ingyen mint a katasztrófa alap, de itt szinte minden bekövetkező kárral szembe fedezve vannak. Harmadrészben pedig jó a biztosítónak, mert a kedvezményes díjak miatt szinte minden gazda rendelkezik biztosítással. Ezáltal a megnövekedett állomány lehetővé teszi olyan káresemények bevonását s a biztosítási körbe amely még kelendőbbé teszi a konstrukciókat. Összegezve tehát mind a három fél (állam, gazdák, biztosítók) elégedett lehet.