Megsérült az áru - ki fizeti meg?

Vagyon vagy felelősség?

A szállítmányozáshoz kapcsolódó biztosítások három területet ölelnek fel, biztosítható maga a rakomány, a szállításra szolgáló eszköz, valamint maga a szállítmányozó. Jelen cikkünk keretei között a szállításhoz kapcsolódó vagyonbiztosítási módozatot kívánjuk bemutatni.

A szállítmánybiztosítás legáltalánosabb megfogalmazásban a saját vagy idegen tulajdonú - legyen tehát szó cégen belüli vagy akár kiszervezett szállításról - szállítmányban bekövetkező károkra nyújt fedezetet, melyet a vállalati biztosítások közé sorolhatunk. Szállítmánybiztosítást annak érdemes kötnie, akinek kára származhat a szállított áru sérüléséből.

Több kritérium alapján is osztályozhatjuk a szállítmánybiztosításokat, ezek tehát lehetnek egy útra szólóak, vagy keretszerződések. Ezen felül megkülönböztethető a belföldi és a nemzetközi szállításra köthető biztosítás, illetve külön biztosítás köthető a tehergépkocsival folytatott áruszállításra is. Ugyan a biztosítók általában a tehergépjárműveket emelik ki, azonban természetesen a szállítmányozás történhet légi, vízi, vagy szárazföldi úton is. Nézzük most, miről is szól a szállítmánybiztosítás!

Mire szól a biztosítás?

Konstrukciótól független általános feltétel, hogy a biztosítási szerződést még a szállítás megkezdése előtt szükséges megkötni.

Az, hogy mire is szól a biztosítás az adott terméktől, konstrukciótól függ. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy utas szállítmánybiztosításról van szó, abban az esetben értelemszerűen egy konkrét szállítmány megadott útvonalon történő fuvarozására szól, vagyis egy határozott idejű biztosításról van szó.

Keretszerződés esetében a biztosítási szerződés lehet határozott és határozatlan idejű egyaránt. Ebben az esetben az adott időszakon belül a feladási helyek és rendeltetési helyek közötti szállításra érvényes a biztosítás.

Mindezek mellett természetesen a fedezett kockázatok alapján is különbséget tehetünk az egyes biztosítási termékek között. Ennek alapján tehát létezik a vállalati vagyonbiztosítások területén igencsak elterjedt összkockázatú (all-risk) biztosítás, melyek lényege, hogy mindazon károkra fedezetet nyújtanak, melyeket nem zártak ki a biztosítási szerződésben, de lehetőség nyílik külön veszélynemek szerinti biztosítás megkötésére is.

Biztosítási összeg díjért cserébe

A keretszerződés biztosítási díját általában a becsült forgalom alapján állapítják meg, így értelemszerűen bizonyos időszakonként forgalomelentési kötelezettsége keletkezik a biztosítottnak, s ennek alapján vizsgálják felül az adott időszaki biztosítási díjakat.

A biztosítás összege a biztosított (vagy a szerződő) által megadott biztosítási összeg, amennyiben ez nincs kikötve, abban az esetben a szállítmány feladáskori, számlával igazolt értéke lesz a biztosítási összeg. Az, hogy mennyibe is kerül pontosan a szállítmánybiztosítás, több tényező függvénye. Függ attól, milyen áruról van szó, illetve, hogy milyen módon történik a szállítás.

Mire fizet a biztosító?

Ahogyan azt már említettük, lehet szó a szerződésben nem kizárt események esetén teljesítő biztosításról. A nem all-risk típusú biztosítások esetében, a szerződésben kerül meghatározásra, milyen típusú káresemények bekövetkeztekor teljesít kifizetést a biztosító.

Az, hogy az alapfedezetek közé mely esemény tartozik biztosítóról biztosítóra, sőt, termékről termékre változhat. Általánosságban azonban elmondható, az alapfedezetek közé tartozik a tűzből, a robbanásból, a villámcsapásból, viharból, illetve a szállítóeszközt érintő balesetből származó károk megtérítése. Kiegészítő biztosítást lehet kötni egyéb biztosításokra is, így lopásra, törésre, ki- és berakodásra.

Fontos tudni, hogy a biztosító önrész megfizetését írhatja elő, amely lehet összegszerű vagy százalékosan megállapított. Amennyiben mind összeg, mind pedig százalékos összeget előír a szerződés, abban az esetben a magasabb összeget vonja le a biztosító.

Feltételek

Ahhoz, hogy a biztosító teljesítse a kárkifizetést, nekünk is meg kell felelni bizonyos feltételeknek, így például annak is, hogy az írásbeli kárbejelentésre csak a káresemény észlelése, vagy a tudomásunkra jutását követően limitált idő áll rendelkezésre. Emellett a kárigény érvényesítéséhez számos okmány, irat, dokumentum is szükségelteti a biztosítási kötvény mellett, így például a fuvarozási okmány, a hatósági jegyzőkönyvek.

A szállítmánybiztosítási termékek palettája tehát igen széles, könnyen kiválaszthatjuk az igényeinknek megfelelő biztosítási módozatot. Nem árt tehát, ha lefedezzük magunkat a váratlan veszélyek és károk ellen, s ha már megkötjük a biztosítást, alaposan áttanulmányozzuk a szerződési feltételeket is, hogy tudjuk, mikor és hogyan kérhetjük, hogy teljesítsen a biztosító.