Tavaly volt a nyugdíjasboom

Egyre kevesebben mennek viszont rokkantnyugdíjba - derül ki az ONYF közzétett adataiból. Tíz év alatt 55 ezerről 34 ezerre csökkent a rokkantsági nyugdíjat megállapító határozatok száma. Igaz, a rokkantnyugdíjasok létszáma korántsem mérséklődött ilyen ütemben: az idén januárban korhatár alatt több mint 430 ezren - a korhatárt betöltöttekkel együtt majd 800 ezren - kaptak rokkantsági nyugdíjat.

2007 januárjában mintegy kilencezer igénybejelentés érkezett, az idei első hónapban 6700, februárban pedig a tavalyi majd nyolcezerrel szemben alig ötezer.
A nyugdíjat megállapító határozatok száma hasonlóképpen alakult: míg tavaly mintegy 25 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, és még az idén januárban is jó 30 százalékkal több volt, mint egy éve, februárban már harmadával volt kevesebb a teljesítő határozat, mint 2007 februárjában.

Ezt a nyugdíjba meneteli lázat az váltotta ki, hogy változtak a nyugdíj-megállapítás szabályai, és mindazok, akik már ebben az évben mennek - korhatár alatt - nyugdíjba, ellátásuk mellett legföljebb a minimálbérnek megfelelő fizetésért dolgozhatnak.

A bérekhez viszonyítva a nyugdíjak szintje tavaly megugrott: míg 2006-ban a nyugdíj átlaga a nettó átlagkereset 65 százaléka alatt volt, tavaly megközelítette a 70 százalékot. Ez három tényezőnek tudható be: a svájci indexálásnak, a korrekciós intézkedéseknek, valamint annak, hogy az idősebb kisnyugdíjasok helyére magasabb ellátásra jogot szerzettek lépnek. A svájci indexálással - amely az ellátás értékmegőrzését szolgáló emelésnél felerészben az árakat és felerészben a béreket veszi alapul - tavaly az ellátások, egyébként ritka kivételként, gyorsabban emelkedtek, mint a bérek.

A nyugdíjak reálértéke 1989-hez viszonyítva összességében mintegy hét százalékkal nőtt, míg a keresetéknél ez az ütem 14 százalékot tett ki. Az olló 1996-ban kezdett el szétnyílni, és a különbség azért csak ennyi, mert az elmúlt hét-nyolc évben a parlament időről időre többletemelést hagyott jóvá vagy éppen módosította az emelésről rendelkező törvényt (plusz három százalék 2001-2002-ben, vagy a 13. havi nyugdíj bevezetése, illetve a korrekciós intézkedések). A tendencia azonban azt mutatja, ha a bérek reálértéke folyamatosan nő, az időskori ellátások a keresetekhez viszonyítva vesztenek vásárlóerejükből. Ez azt jelenti, hogy az, aki nyugdíjasként sem akar sokat veszíteni aktív korában elért életszínvonalából, pusztán a társadalombiztosításból kapott ellátására nem támaszkodhat.