Önnek mennyit ér a biztonsága: egy forralt bornyit áldozna rá?

Bankkártya, E-111, utasbiztosítás - melyiket válasszam?

Aki került már bajba külföldön, tudja, hogy az ott kapott segítség sokba kerül, mégis, az országhatárt átlépőknek csak töredéke köt utasbiztosítást. Az EU-ban - és már hazánkban is - ismert Európai Egészségbiztosítási Kártya (korábban E-111) feljogosít ugyan a sürgősségi betegellátásra, de szolgáltatásai jóval szűkebb körűek, mint az utasbiztosítások. Ráadásul a kártyát csak azok az intézmények fogadják el, amelyeknek szerződésük van a helyi társadalombiztosítással, vagyis zömmel az állami kórházak.

A kártya továbbá nem helyettesítheti a klasszikus utasbiztosítást, mivel nem fedezi például a poggyászkárokból adódó költségeket, de a már említett ellátásokért fizetendő önrészt sem, tehát amíg a sürgősségi ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások köre tagállamonként különbözhet, az utasbiztosítások adott összeghatáron belül teljes körű fedezetet nyújtanak az igénybe vett ellátásra, kezelésre (erről részletesebben egy korábbi cikkünkben értekeztünk.).

Sokan rendelkeznek olyan, általában dombornyomott bankkártyával, amelyhez "ingyenes" utasbiztosítás jár. Az ezekben meglévő szolgáltatások, a kártérítések limitje azonban általában igen szűkös, legtöbbször a síeléssel járó kockázatok fedezetére nem is alkalmasak. Ha valaki rendelkezik ilyen biztosítással, mindenképp nézze át a feltételeit, és az abban foglaltakat hasonlítsa össze egy kimondottan síelőknek készített biztosítási módozattal, hiszen csak így tudja megállapítani, hogy szükséges-e kiegészítő biztosítást kötnie.

Ha már utasbiztosítás, melyik?

Az utasbiztosítás megkötése előtt mindenki egyedileg mérlegelje a kockázati tényezőket, hiszen nem kell feltétlenül a legdrágább, és legtöbb biztosítási eseményre kiterjedő csomagot választania annak, aki csak a sípálya melletti büfében szeretne egész nap ücsörögni, ellenben egy siklóernyőzéssel egybekötött sízést bevállalónak érdemes nagyobb összeget is áldoznia. A biztosítási csomagot magyarul úgy érdemes összeállítani, hogy az a reális kockázatokra nyújtson megoldást.

Fontos mérlegelési szempont a Balesetből/betegségből eredő sürgősségi orvosi kezelés kártérítési limitjén, vagy a beteg hazaszállításán kívül az is, hogy a biztosítás milyen egyéb járulékos szolgáltatásokra terjed ki. Ilyen például az asszisztencia szolgálat, vagy a megbetegedett turista gyermekének hazajuttatása, a családtagok kiutaztatása, vagy a beteg hazaszállítása. Talán kevesen gondolnak bele, hogy a hegyi (helikopteres) mentés költsége, vagy az általunk okozott balesetek költsége igen borsos, akár milliós nagyságrendű is lehet, de egy átlagos kéztörés is okozhat problémát, hiszen gipsszel hazavezetni nem egyszerű, a hazautazásról mégis gondoskodni kell valahogy, amit nem rossz, ha a biztosító fizet.

Azt, hogy a síelő végül melyik biztosítással fedezi kockázatait, az úti cél alapján is érdemes mérlegelni. A felmerülő költségek szempontjából nem mindegy ugyanis, hogy a síszabadság közben megbetegedett vagy balesetet szenvedett utast a szomszédos Szlovákiából vagy Franciaországból kell hazaszállíttatni. És akkor az egyes országok orvosi ellátásának eltérő költségszínvonaláról még nem is beszéltünk.

Jelenleg Magyarországon többtucat utasbiztosítás köthető. Ezek között van kimondottan olcsó, de többségük a síeléssel járó fokozott kockázatok lefedésére nem alkalmas, léteznek olyanok, amihez kiegészítő sportbiztosítás köthető, de kifejezetten a síelők részére összeállított biztosítási csomagok is megtalálhatók már a hazai piacon, válogatni tehát már van miből, és szerencsére léteznek már olyan oldalak is, ahol könnyűszerrel össze is tudjuk hasonlítani az egyes ajánlatokat.

Spórolni ezen a tételen nem érdemes, hiszen már napi pár száz forintért, vagyis kevesebb mint egy forralt bor áráért köthető utasbiztosítás, amelyik cserét már csak azért is érdemes megkötni, mert mint tudjuk, ittas síelőkért egyik biztosító társaság sem vállal felelősséget.