Kiderült, hol a legveszélyesebb dolgozni Magyarországon: brutálisan megnőtt a balesetek száma ebben az ágazatban

A munkahelyi balesetek számának alakulását több tényező is befolyásolhatja, hatással lehetnek rá akár a gazdasági ciklusok, a foglalkoztatás bővülése, valamint a munkaszervezés változásai is, emiatt elmondható, hogy a statisztikai adatok nem pusztán a munkavédelmi helyzetet, hanem a gazdasági szerkezetet is valamelyest tükrözik.

A munkahelyi biztonság kérdése gazdasági és társadalmi szempontból kiemelt jelentőségű, hiszen közvetlenül érinti a munkavállalók egészségét és a termelékenységet is. A baleseti statisztikák rendszeres elemzése így segheti a kockázatok feltárását és a megelőző intézkedések kidolgozását. A nemzetközi szakirodalom szerint a munkabalesetek trendje gyakran szoros összefüggést mutat a gazdasági aktivitás alakulásával és a munkavédelmi szabályozás hatékonyságával is.

Átlagosan 20 ezer munkahelyi baleset történik évente

Magyarországon a munkabalesetek száma 2010 és 2023 között nem változott jelentősen, amennyiben csak a 2010-es és a 2023-as számokat nézzük, ugyanis a KSH adatai szerint 2010-ben 19 989 baleset történt, 2023-ban pedig 20 691. Meg kell jegyezni azonban, hogy az ez alatt eltelt időszakban voltak egészen kiugró értékek és mérsékelt ingadozások is a munkahelyi balesetek számában. 2011 és 2013 között 18 ezer alá csökkent a számuk (2012-ben egészen 17 129-ig), 2017 és 2019 között pedig 23 ezer fölé emelkedett (2019-ben 23 886-ig), mely részben magyarázható a gazdasági konjunktúrával vagy a foglalkoztatás bővülésével is.

A 2020-as évben ismét visszaesés következett, a balesetek száma 20 239-re csökkent, melyet lehet a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival és a munkavégzés szerkezetének átalakulásával is magyarázni. A későbbi években ismét mérsékelt emelkedés volt megfigyelhető, de a számok végül nagyjából a húszezer körüli tartományban stabilizálódtak (a pontos átlag 20 674).

Ezek a legveszélyesebb ágak

A különböző nemzetgazdasági ágazatok között is jelentős különbségek figyelhetőek meg a balesetek éves számával kapcsolatban. A 2010 és 2023 közötti időszakot vizsgáló statisztika jól szemlélteti, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó kockázatok milyen mértékben függnek az adott gazdasági tevékenység jellegétől. Ugyan az adatok alapján ebben az időszakban átlagosan a legtöbb baleset a feldolgozóipar (7663), a szállítás, raktározás (2751) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (2416) területén; a legkevesebb baleset pedig a bányászat, kőfejtés (36), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (92) és az ingatlanügyek (111) területén, ehhez hozzá kell tenni, hogy a nemzetgazdasági ágak közül a bányászat, kőfejtés és az ingatlanügyek területén dolgoznak a legkevesebben, tehát érdemes inkább a tízezer alkalmazottra jutó balesetek számát megnézni, hiszen ez mutatja meg azt, hogy arányaiban melyik területen történik a legtöbb baleset egy évben.

A vizsgált időszakban a vízellátás, szennyvízgyűjtés-, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, valamint a szállítás, raktározás területén történt arányaiban a legtöbb baleset. Mindkét ágazatban a tízezer alkalmazottra jutó balesetek száma átlagosan 100 fölött volt, előbbi esetben közel 150 volt ez a szám, ami azt jelenti, hogy majdnem minden 67. dolgozó munkahelyi balesetet szenvedett ebben a szektorban 2010 és 2023 között.

A feldolgozóipar szintén meglehetősen veszélyes területnek számít, hiszen itt a tízezer alkalmazottra jutó balesetek száma átlagosan majdnem 90 volt 2010 és 2023 között. Ez az ipar egyébként is kiemelkedik a statisztikából, hiszen az ágazatban 2023-ban 7 477 munkahelyi balesetet regisztráltak, vagyis az évben történt összes munkahelyi baleset (20 691) valamivel több mint egyharmada a feldolgozóiparban történt.

A tízezer alkalmazottra jutó munkabalesetek száma a fentebbiek mellett több ágban is viszonylag magas, azaz átlagosan meghaladja az 50 esetet. Ebbe a körbe tartozik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat, a kereskedelem és gépjárműjavítás, a humán-egészségügyi és szociális ellátás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint az ingatlanügyek területe is.

A fentebbi adatok jól mutatják, hogy a balesetek száma különösen azokban az ágazatokban magas, ahol a munkavégzés jelentős fizikai terheléssel jár, illetve ahol a munkafolyamatok összetettek és potenciálisan veszélyes eszközök használatával történnek. A feldolgozóiparban például gyakori a nagy teljesítményű gépek használata, a gyártósorok melletti munka és az anyagmozgatás, amelyek mind növelhetik a baleseti kockázatot. A szállítás és raktározás területén a járművek használata, az áruk rakodása, valamint a folyamatos mozgással járó munkavégzés jelenthet veszélyforrást. A vízellátás, a szennyvíz gyűjtése és kezelése, valamint a hulladékgazdálkodás területén pedig a nehéz fizikai munka, a speciális berendezések alkalmazása és az olykor kedvezőtlen munkakörülmények járulhatnak hozzá a magasabb balesetszámhoz. Ezekben az ágazatokban a munkavállalók gyakran olyan környezetben dolgoznak, ahol egyszerre többféle kockázati tényező van jelen, ami növeli a balesetek bekövetkezésének esélyét.

Ezeken a területeken a legbiztonságosabb dolgozni

Ezzel szemben egyes ágazatokban rendkívül alacsony a munkabalesetek száma, melynek oka részben a munkakörök jellegéből adódik. Az információ és kommunikáció, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területe az, ahol a tízezer alkalmazottra jutó munkahelyi balesetek száma 2010 és 2023 között átlagosan 15 alatt maradt.

Ezekben az ágazatokban a fizikai kockázatok minimálisak, így a balesetek száma is elenyésző. A munkavállalók főként irodai, kutatói vagy oktatói feladatokat látnak el, ahol veszélyforrások nem igazán vannak vagy jól kontrollálhatók, és a biztonsági szabályok betartása kevésbé igényel komplex fizikai intézkedéseket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Asztalra csapnak a magyar melósok: betelt a pohár, életveszélyes így dolgozni

Életveszélyes következményekkel járó törvénymódosításra készül a kormány - közölte az öt szakszervezeti szövetség, mely sürgős érdemi szakmai egyeztetést követel.

Csökkenés, stagnálás, növekedés

A hosszabb időtávot vizsgálva az is jól látható, hogy az egyes ágazatokban eltérő irányú változások történtek a munkahelyi balesetek számának alakulásában. A legtöbb nemzetgazdasági területen csökkenés figyelhető meg, ez van, ahol látványosabb (pl. a bányászat), van, ahol mérsékeltebb. Vannak olyan ágak is, ahol inkább stagnálás látható (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás vagy az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység), de van olyan ág is, ahol a munkahelyi balesetek száma jelentősen megnövekedett, ilyen a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés területe. Ezen a területen a 10 ezer főre eső balesetek száma 2010-ben még alig több, mint 134 volt, viszont 2023-ra már 202 fölé ugrott.

Az alábbi grafikán a balesetek számának alakulása a különböző nemzetgazdasági ágakban két részletben látható, hogy könnyebben kivehető legyen az ábra.

A halálos munkahelyi balesetek száma csökken

A halálos munkahelyi balesetek száma szintén csökkenő tendenciát mutat, bár egyes években megfigyelhetőek jelentősebb ingadozások. 2010-ben az összes nemzetgazdasági ágban történt halálos baleset száma 96 volt – ez volt egyben a vizsgált időszak legmagasabb értéke is. A következő években egy folyamatos és gyors csökkenés volt megfigyelhető egészen 2013-ig, amikor is a halálos balesetek száma 55-re mérséklődött, ami a legalacsonyabb érték 2010 és 2023 között. Ezután némi emelkedés történt, majd kisebb ingadozások – 2020-ban feltehetőleg a koronavírus miatt zuhant be a halálos balesetek száma – az időszak végére pedig ismét csökkenést láthatunk, ugyanis 2023-ban 61 halálos munkahelyi balesetet regisztráltak, ami a 2013-as érték után a második legalacsonyabb a vizsgált időszakban.

Bár Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a munkahelyi halálos valamint a tízezer alkalmazottra jutó balesetek száma, de még mindig vannak olyan területek, ahol stagnálás, sőt, növekedés figyelhető meg, ezekben az ágazatokban így különösen fontosak a munkavédelmi intézkedések. A balesetek számának csökkentése átfogó megközelítést és intézkedést követel, fontos a dolgozók folyamatos munkavédelmi oktatása, a védőfelszerelések és segédeszközök használata, a megfelelő munkakörnyezet és a rendszeres kockázatértékelés is.

Jó hír lehet, hogy a technika fejlődésével, például az automatizált rendszerekkel vagy a digitális monitoringgal egyre könnyebbé válhat a megelőzés. És bár természetesen az emberi tényező a legfontosabb, a vállalatok számára érdemes szem előtt tartani, hogy a munkabiztonság nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem gazdasági érdek is, hiszen a kevesebb baleset alacsonyabb költségeket és hatékonyabb működést is jelent.