Hazánk nemcsak az uniós átlagot múlta felül, hanem az egész kontinens élére került az ingatlanpiaci drágulásban.
Az Otthon Start Program tartós ársapkát húzott a budapesti albérletpiacra szeptember óta, amely 2026-ban és akár azt követően is korlátozhatja majd a bérleti díjak emelkedését.
Budapesten csak mérsékelt áremelkedés látszik, a vidéki nagyvárosokban ugyanakkor jóval dinamikusabb volt a drágulás.
Novemberben már zsinórban harmadik hónapja csökkentek a lakbérek havi összevetésben.
Októberben tovább csökkentek az albérletárak Magyarországon, igaz mindössze 1%-kal.
Októberben ismét a lélektani 250 ezer forintos szint alá süllyedtek Budapesten a kínálati bérleti díjak, amire utoljára januárban volt példa
Egész Európában növekszik a megfizethető lakhatás hiánya, a városokban az ingatlan befektetési eszközzé válása fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget.
A bérleti piac az elmúlt hónapokban látványosan átrendeződött, miközben bérleti díjak növekedése különösen Budapesten megtorpant.
A Duna House adatai szerint a fővárosban az átlagos bérleti díj 274 ezer forint, ami 18 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi összeg.
A Bankmonitor segítségével utána néztünk annak, hogy mi a helyzet, mit gondolnak erről a pénzintézetek.
Az idei szezonban Budapesten havonta 126 órát, a vidéki egyetemi városokban 70-110 órát kell ledolgoznia egy átlagos diáknak egy albérlet összegének előteremtéséhez.
Az adatok szerint a legtöbb kiadó garzon Budapesten a belvárosban van, amelyekért átlagosan 220 ezer forintos havidíjat kérnének.
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, a fővárosban viszont csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak.
Folyamatosan tovább nyílt az árolló a fővárosi bérlakáspiac kínálati és keresleti oldala között.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete értelmében például zöld lakások esetében elegendő lehet már 10%-os önerő a vásárláshoz.
A bérlők fizetőképessége folyamatosan csökken: decemberben átlagosan 215 ezer forintot szántak albérletre, szemben a kiadók által elvárt 249 ezer forintos árral.
A lakbérek drágulásának megállása arra utal, hogy a bérleti díjak elérték a bérlők fizetőképességének felső határát.
A fővárosban egy szobáért is 45 ezer és 130 ezer forint közötti összeget kell havonta fizetni és a vidéki nagyvárosokban is maximum egy szobára elég a 2025-ös nettó minimálbér fele.
Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat.
Kormányhatározatba foglalták az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, ami támogatásokkal és korlátozásokkal élénkítené jövőre a lakáspiac forgalmát.
