Kár tagadni: már zajlik a lakáskatasztrófa Magyarországon, az egész kontinens sereghajtói lettünk
Hazánk nemcsak az uniós átlagot múlta felül, hanem az egész kontinens élére került az ingatlanpiaci drágulásban.
Hazánk nemcsak az uniós átlagot múlta felül, hanem az egész kontinens élére került az ingatlanpiaci drágulásban.
Az Otthon Start Program tartós ársapkát húzott a budapesti albérletpiacra szeptember óta, amely 2026-ban és akár azt követően is korlátozhatja majd a bérleti díjak emelkedését.
Budapesten csak mérsékelt áremelkedés látszik, a vidéki nagyvárosokban ugyanakkor jóval dinamikusabb volt a drágulás.
Novemberben már zsinórban harmadik hónapja csökkentek a lakbérek havi összevetésben.
Októberben tovább csökkentek az albérletárak Magyarországon, igaz mindössze 1%-kal.
Októberben ismét a lélektani 250 ezer forintos szint alá süllyedtek Budapesten a kínálati bérleti díjak, amire utoljára januárban volt példa
Egész Európában növekszik a megfizethető lakhatás hiánya, a városokban az ingatlan befektetési eszközzé válása fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget.
A bérleti piac az elmúlt hónapokban látványosan átrendeződött, miközben bérleti díjak növekedése különösen Budapesten megtorpant.
A Duna House adatai szerint a fővárosban az átlagos bérleti díj 274 ezer forint, ami 18 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi összeg.
A Bankmonitor segítségével utána néztünk annak, hogy mi a helyzet, mit gondolnak erről a pénzintézetek.
Az idei szezonban Budapesten havonta 126 órát, a vidéki egyetemi városokban 70-110 órát kell ledolgoznia egy átlagos diáknak egy albérlet összegének előteremtéséhez.
Az adatok szerint a legtöbb kiadó garzon Budapesten a belvárosban van, amelyekért átlagosan 220 ezer forintos havidíjat kérnének.
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, a fővárosban viszont csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak.
Folyamatosan tovább nyílt az árolló a fővárosi bérlakáspiac kínálati és keresleti oldala között.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete értelmében például zöld lakások esetében elegendő lehet már 10%-os önerő a vásárláshoz.
A bérlők fizetőképessége folyamatosan csökken: decemberben átlagosan 215 ezer forintot szántak albérletre, szemben a kiadók által elvárt 249 ezer forintos árral.
A lakbérek drágulásának megállása arra utal, hogy a bérleti díjak elérték a bérlők fizetőképességének felső határát.
A fővárosban egy szobáért is 45 ezer és 130 ezer forint közötti összeget kell havonta fizetni és a vidéki nagyvárosokban is maximum egy szobára elég a 2025-ös nettó minimálbér fele.
Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat.
Kormányhatározatba foglalták az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, ami támogatásokkal és korlátozásokkal élénkítené jövőre a lakáspiac forgalmát.