Óvatosan a boltokban: az étrendkiegészítők kétharmada rossz

Magyarországon az étrend-kiegészítők negyed részét ma már a sportolóknak szánt készítmények teszik ki, a szabadidő sportolóknak pedig közel 70 százaléka fogyaszt étrend-kiegészítőt - ismertetett egy nemrég készült felmérést Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa. A leggyakrabban fogyasztott étrend-kiegészítők közé a fehérjék, aminosavak, a kreatin és az ezeket tartalmazó készítmények, valamint a vitaminok, illetve az ásványianyag-tartalmú étrend-kiegészítők tartoznak, ezeket követték a sportitalok és az energiaszeletek. A fogyasztást növelő tényezők: a válaszadók extrovertáltságának szintje, a sportolás intenzitása, valamint a termékek vélelmezett hatásába vetett bizalom.

A kutatás eredményei egyértelműen igazolják, hogy az élsportolók mellett a szabadidősportolók is egyre nagyobb arányban fogyasztanak étrend-kiegészítőket, sok esetben ismeretlen eredetű készítményeket is. Az étrend-kiegészítők használatával felmerülő legfőbb problémák a következők: sok esetben nem indokolt a szedésük, az emberek túladagolják azokat, fogyasztásuk a későbbiekben doppingszerek használatához vezethet, szennyező anyagokat tartalmaznak.

Az újdonságokra fogékony emberek jobban elfogadják a kockázatokat, így kerülnek az étrend-kiegészítőkhöz, és a véleményvezéreknek, illetve a személyi edzőknek is nagy szerepük van.

Miért rossz az étrend-kiegészítők kétharmada?

Szilvássy Blanka a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok által az interneten, valamint kereskedelmi egységekben végzett, étrend-kiegészítők hatósági ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokat ismertetve elmondta, az étrend-kiegészítők célellenőrzése 2016. március elején kezdődött, vizsgálataik során a boltok polcain vásárolt áruk (92 db termék:testtömeg-csökkentők, potencianövelők, vitaminok, halolajok, proteinek, stb.)

A vizsgált termékek 61 százaléka valamilyen szempontból nem felelt meg az előírásoknak:

ezek 39 százaléka minőségi-, illetve összetételbeli-, 9 százaléka élelmiszer-biztonsági-, és 71 százaléka jelölési problémát mutatott. Az internetes ellenőrzés során rendelt termékek 87 százalékánál találtak nem-megfelelőséget. A legnagyobb arányban itt is jelölési hiányosságok jelentettek problémát - beleértve az internetes honlapokon található információkat, de szép számban jelentkeztek élelmiszer-minőségi- és biztonsági hibák, illetve hat termek esetében élelmiszer-hamisítás miatt is szükséges volt az eljárás megindítása.

Mire figyeljünk a vásárlásnál?

Gyanút kelthetnek többek között a túl sokat ígérő üzenetek, a nagyon drága ár különösen kis kiszerelésnél, az OÉTI szám hiánya. A potencianövelők, fogyást segítőanyagok, mellfeszítő és hasonló nagyon nagy mértékben nem feleltek meg az elvárásoknak: 87 százaléknál jelölés hibát, 26 százalék jelölési hibát és biztonsági problémákat, sokban gyógyszerhatóanyagokat találtak, ami tiltott.  Jellemzőek voltak a fordítási hibák is. A számos hiba közül csak egyet kiragadva: volt olyan C-vitamin, amely egyáltalán nem tartalmazott aszkorbinsavat!

Miért vásároljuk a szereket?

Schreiberné Molnár Erzsébet, az OGYÉI főosztályvezetője az étrend-kiegészítők notifikációs tapasztalatait összegezve elmondta, hogy az emberek döntő többsége az ásványi anyagok pótlására (86%) az egészség megőrzésére (80%) szed étrend-kiegészítőket, a betegségek tüneteinek kezelésére 49, potencianövelésre pedig mindössze 1  százalék használja a szereket. Fontos szempont volt még az immunerősítés (70%), a csontok, ízületek (44%), illetve a szív- és érrendszer erősítése (24%), valamint a testsúlyszabályzás.

A legtöbben gyógyszertárakban szerzik be az étrend-kiegészítőket, de sokan vásárolnak bioboltokban is, az emberek 6 százaléka interneten, 11 százaléka pedig MLM rendszerben jut hozzá. Évente 1000-2000 új étrend-kiegészítő jelenik meg a piacon, azonban ezeknek szinte a fele nem felel meg az előírásoknak - írja a az vizsgálatot bemutató Laboratorium.hu.