Rájuk is oda kell figyelni: mi lesz most a magyar lakáshitelesekkel?

Teljessé vált a kép: a Magyar Nemzeti Bank kedden ismertette az eszközvásárlási programjának részleteit, azaz elárulta, hogyan működik a magyar pénzpumpa. Így most már látható, hogy a március végén, április elején bejelentett intézkedésekkel - a kamatfolyosó kiszélesítése, az egyhetes betéti kamat aktiválása - együtt mi várható a következő időszakban a jegybanktól - írja közleményében a K&H Alapkezelő.

Alacsony kamat, minden lehetséges eszközzel

"Az MNB az elmúlt hetekben és kedden bejelentett intézkedései több területet érintenek. Egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt az inflációs kockázatok enyhültek, ugyanakkor a növekedési kockázat fennmarad. A jegybank pedig elsősorban az alacsony kamatszintet igyekszik biztosítani, hogy így a hitelezés élénkítésén keresztül lendületet adjon a gazdaságnak" - értékelte a Magyar Nemzeti Bank legújabb lépéseit Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakember szerint ennek érdekében az MNB a teljes hozamgörbe menedzselésére törekszik, azaz mind a rövid, éven belüli, valamint a hosszabb, többéves kamatokat, hozamokat igyekszik kontroll alatt tartani. Az egyhetes betéti tendereken megszabott kamatokkal a rövid oldalon, az eszközvásárlási programmal pedig a hosszú oldalon tudja befolyásolni a kamat- és hozamszinteket.  "A 10 éves állampapírok jelenlegi 2,4 százalékos hozamát az eszközvásárlási program segítségével várhatóan le tudja húzni az 1,5-2 százalékos sávba. A 3 százalékos infláció mellett ez negatív reálkamatot jelent, vagyis a kötvények befektetési szempontból nem tűnnek jó választásnak. Tehát, aki hozamot szeretne, annak érdemesebb részvényalapokkal, apránként, kisebb összegű vásárlásokkal gyarapítani a megtakarítását" - tette hozzá Hajósi Péter.

Miért fontos ez a lakáshiteleseknek?

A Magyar Nemzeti Bank többször is jelezte, hogy inflációs célja van, árfolyamcélja nincs. Ugyanakkor a forint árfolyamát nyilvánvalóan figyelnie kell, mivel az az importon keresztül hatással van az inflációra. A jegybank a forint árfolyamát a rövid oldali kamatokkal tudja leginkább szabályozni. Az MNB keddi kommentárjában jelezte, hogy az egyhetes betétek kamatát szükség esetén kész feljebb vinni a kamatfolyosó tetejéig, vagyis az 1,85 százalékos szintig. Ez az üzenet óvatos szóbeli intervencióként is értékelhető, tehát utalás arra, hogy a piaci környezet változása, egy esetleges erőteljesebb forintgyengülés esetén kész feljebb vinni ezt a kamatot.

A szakember egy, a lakosságot, azon belül is a lakáshitelesek jelentős részét érintő tényezőre is felhívta a figyelmet. Az úgynevezett rövid kamatok befolyásolják leginkább a banki kamatokat, így hosszabb távon az alacsony kamatok fenntartása a jegybank célja, a már említett hitelélénkítés miatt. Másrészt azért sem engedheti a magasabb kamatokat, mert a már meglévő lakáshitelek durván fele változó kamatozású, azaz éven belül a banki kamatok emelkedése a törlesztőrészlet emelkedéséhez vezet, ezt pedig a jegybank szeretné meggátolni.

Hajósi Péter közölte: "Visszatérve a forintra, a jegybanki lépések alapján tehát az alacsony kamatkörnyezetre érdemes berendezkedni. Ez pedig azt is jelenti, hogy a magyar devizára lassú leértékelődés vár. A mostani kilátások szerint éves szinten pár százalékkal erősödhet az euró és a dollár a forinttal szemben. Ez befektetési szempontból pedig azért érdekes, mert azokat a részvényeket, részvényalapokat teszi vonzóbbá, amelyeknek van devizakitettsége."