Minden ötödik magyar ettől fog szenvedni a következő hetekben: úgy fest, a bírságolás nem megoldás

Bár a mentesítést 2008 óta jogszabályok írják elő, ezek végrehajtása, azaz a parlagfűvel fertőzött területek hatékony ellenőrzése és a növényvédelmi bírságok kiszabása alig teljesül - írja közleményében a Parlagfűpollen No Egyesület. A szakemberek által végzett országos szántóföldi gyomfelvételezés, valamint a civilek felmérései is egyhangúan több százezer hektár erősen parlagfüves területet becsülnek országosan, míg az évente felderített terület ennek 1%-át sem éri el.

Évente több mint tíz milliárd forint jogosan kiszabható növényvédelmi bírság marad a parlagfüves ingatlanok tulajdonosainál, amely összeget akár a szabálytisztelő, a védekezésbe invesztáló gazdálkodóknak, vagy közmunkásoknak is ki lehetne osztani.  A valós mentesítések a hosszan elhúzódó, kétlépcsős hatósági eljárás miatt az igen csekély felderített területnek a töredékére terjednek ki, gyakran a fagyokig húzódva okafogyottá válnak - írja a közlemény.

Abszurd, hogy az önkormányzatoknak közterület esetén maguk ellen kellene eljárniuk, ami tudomásunk szerint még soha sem történt meg. Súlyos paradoxon, hogy a probléma kezelésével a problémát okozó agrárágazat van megbízva, míg a humán és gazdasági károkat elszenvedő ágazatok (egészségügy, idegenforgalom) passzív szemlélői a folyamatoknak

- írja a Parlagfűpollen No Egyesület közleménye. Eszerint minden szinten ellenérdekeltség áll fent a hatékony felméréssel szemben, mivel sem anyagi, sem erkölcsi ösztönzők nem segítik az erejüket és eszközeiket ráfordító terepi szakemberek effektív munkáját. Az agrárszubvenciók differenciálatlansága (az elterjedt "parlagfűköztes napraforgó-termesztés" vagy a parlagfüves tarlók hántásának elhanyagolása miatt sem történik meg ezek felülvizsgálata), a jövedelmező mezőgazdálkodásra alkalmatlan földek állandó, fölösleges megszántása, bolygatása is súlyosbítja a parlagfűhelyzetet, ami károsítja a lakosság egészségét.

Minden hektár fertőzött tábla két-háromszor akkora kárt okoz a nemzetgazdaságnak, mint a rajta álló termény értéke.

Ezek gyommentesítése a nevetségesen alacsony külterületi bírságtétel és nullához konvergáló felderítési arány miatt nem éri meg. A parlagfüvesek 90%-a mezőgazdasági területen található, de jelentős az építési területek, útszélek, árkok stb. fertőzöttsége is. Ezek nagy része forgalmas, mindenki által látható helyen van, ami nyilvánvalóvá teszi a jelenlegi rendszer hibáit.