Elkeserítő számok: ezt rengeteg magyar rontja el ébredés után, súlyos árat fizetnek érte

Régen tényleg minden jobb volt? Egy felmérés szerint valóban sokan vágyakoznak az internet előtti korszak életminőségére, főleg, ami az emberi kapcsolatokat és a munka/magánélet egyensúlyát illeti. A felnőttek háromnegyede (75%) szerint régen jobb volt a kapcsolatok minősége, mint manapság. Különösen a nők látják úgy, hogy rossz irányba változott a helyzet. A megkérdezettek 18%-a szerint nincs különbség a 25 évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva és mindössze 7 százalék mondta azt, hogy ma jobbak az emberi kötődések. 

Tízből hat ember (59%) szerint a munka és a magánélet is inkább régen volt egyensúlyban, de sokan (29%) vannak azok is, akik szerint ma a pozitívumok és a negatívumok kiegyenlítik egymást. Tizenkét százalék vallja azt, hogy ma könnyebb megtalálni a harmóniát a munkahelyi feladatok és a privát szféra között, mint régen - derül ki a Joy Magazin és a Reacty Digital felméréséből. Bár a 18-29 évesek átlag feletti arányban nyilatkoznak úgy, hogy a kapcsolatok minősége, illetve a munka-magánélet egyensúly manapság jobb, összességében ők is az internet előtti állapotokat tartják pozitívabbnak, annak ellenére, hogy szinte meg sem tapasztalták ezt az időszakot.

Ébredés után rögtön a telefon után nyúlunk

Az eredmények szerint a felnőtt magyarok háromnegyede (75%) az ébredéstől számított legfeljebb egy-két órán belül fellép az internetre, 23 százalék szinte abban a pillanatban, hogy kinyitja a szemét, már nyúl is a telefon vagy a laptop után. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy online kezdi a napját: a 18-29 évesek 42 százaléka az ébredés első pillanataiban már a képernyőt vizslatja. A 60 év felettiek esetében ezt csak 10 százalék teszi. 

Sokan csak másokat figyelnek a közösségi médiában

A 18-79 évesek nyolcadát (12%) zavarja, hogy túl sok időt vesz el az életéből a közösségi média használata. Főként a 18-29 éves korosztály érzi úgy, hogy rengeteg időt tölt el a platformokon, míg a 45 év felettiek jelentős része nem gondolkodik ezen és egyáltalán nem követi a social mediára fordított időt. 

A magyar felnőttek nyolc százaléka egyáltalán nem használja a közösségi médiát. Sok a passzív user (38%) is, ők kizárólag mások tevékenységét figyelik a neten, nem gyártanak saját tartalmat. A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy azok, akik aktívan jelen vannak, miről posztolnak a legszívesebben. A válaszadók két lehetőséget is megjelölhettek. A legtöbben (27%) azok vannak, akik mások tartalmait osztják meg. A megkérdezettek 15 százaléka a magánéletéről, családjáról, párkapcsolatáról, házi kedvencéről posztol leginkább. Ugyanennyien vannak azok, akik a véleményüknek adnak hangot a netes felületeken. Minden tizedik ember (11%) magáról, az életéről szokott posztolni. Öt százalék számára a szakmai tevékenysége, tanulmányai jelentik a leggyakoribb témát.  

A felnőtt magyarok kétharmada (67%) eljátszott már a gondolattal, hogy teljesen elvonuljon a digitális térből és internet nélkül létezzen néhány napnál hosszabb ideig. Tízből négy ember (39%) meg is tette már – főként a férfiak –, és többségük számára pozitív élmény volt. További 28% pedig a jövőben szeretné ezt kipróbálni. A 18-79 évesek harmada (33%) nem szeretné hosszabb időre maga mögött hagyni az online teret, főképp a 45 év felettiek, valamint az egyedülállók ragaszkodnak az interneteléréshez. 

Még mindig több az “offline” pár

A 18-79 éves magyarok többsége (61%) offline módon ismerkedett meg jelenlegi vagy legutóbbi párjával, főként a nők jelezték, hogy nem az interneten keresztül találkoztak partnerükkel. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy online ismerkedik, a 18-29 éves korosztályban minden második ember (50%) a neten találta meg partnerét. 

Szakértő: ne legyünk túl kemények magunkkal

Egyáltalán nem lepett meg, hogy a felmérés szerint 75% azonnal a telefonja után nyúl reggel, közben pedig ugyanennyien visszavágynak az internet előtti időkbe. Az a baj, hogy ez az ellentmondás borzasztó belső feszültséghez vezet

– mondta Steigervald Krisztián generációkutató. A szakértő szerint fontos, hogy ne legyünk túlságosan kemények önmagunkkal.

Mi vagyunk az első generáció a történelemben, akik a digitális világban élnek. Mi vagyunk az első digitális tinik, digitális középkorúak, digitális nagyszülők. Nincs arra példánk, hogyan lehet ezt jól csinálni, de előbb-utóbb megtanuljuk. Divattá vált, hogy a fiatalokat szapuljuk, amiért ők mindig a telefonjukon lógnak, azonban ez a kritika semmi jóra nem vezet. A változást nem a gyerekeknek kell elhozniuk, hanem az időseknek illene jó példát mutatniuk

– mondta Steigervald Krisztián, aki úgy látja, hogy a 45 feletti korosztály egy része különösen problémás. Ők azok, akik sokat vannak az online térben, azonban gyakran hiányzik belőlük a tudatosság. Nem követik az internetidejüket, nem ismerik a technikai megoldásokat, amelyekkel – legalább néhány órára - kivonhatnák magukat a digitális világból.

Fontos megérteni, hogy a világ ugyanolyan, mint volt, a digitalizáció csak egy platform. Használjuk belőle azt, ami jó

 – tette hozzá a szakértő.