Rengeteg magyar férfi élhet most ezzel a rejtett betegséggel: nem is sejtik, mekkora a baj

A pandémia miatt bő egy évre gyakorlatilag leálltak a diagnosztikai vizsgálatok Magyarországon, ami azt eredményezte, hogy számtalan betegség felderítetlen maradt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban tízezer daganatos emberrel kevesebb került be az ellátórendszerbe, mint átlagosan a megelőző években. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján ebből minden tizedik prosztatarákkal küzd: míg 2020-ban csak 3691 prosztatarákos beteget regisztráltak, addig ez a szám a megelőző években rendre 4600-4800 között mozgott. A világon a vezető halálokok között szerepel a prosztatarák: a férfiak körében a harmadik leggyakoribb halált okozó betegség, hazánkban évente 1500-1600 férfi veszti életét miatta.

A prosztatarák esetében különösen fontos a korai felismerés: a daganat korai felfedezése jelentősen javítja a kezelések eredményességét és a túlélési esélyeket, valamint csökkenti a szövődmények kockázatát is. Ezért is lenne kiemelten fontos, hogy a diagnosztizálatlan betegek minél hamarabb diagnózishoz, majd ellátáshoz jussanak.

A prosztatarákot jellemzően idős korban diagnosztizálják, a legtöbb esetet 60-75 év között ismerik fel. Ugyanakkor a betegség évekig tünetmentesen fejlődhet. Az olyan tünetek, mint a vizelési panaszok, véres vizelet megjelenése, esetleg csontfájdalom, neurológiai panaszok gyakran csak késői, előrehaladott stádiumban jelzik a betegséget.

Több oka van annak, hogy Magyarországon nagyon alacsony a részvétel a prosztatavizsgálatokon: egyrészt tünetmentes a kórkép, vagyis a betegnél sokáig semmi nem utal arra, hogy valami baj lenne. Másrészt kevés beteg él egészségtudatosan, és a prosztatarákkal kapcsolatban nagy az információhiány. Ha jobban a köztudatban lenne az, hogy mi lehet a következménye a szűrővizsgálatok elmulasztásának, többen vennének részt rajtuk

– mondja Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója. Bár az Európai Unió felvette a prosztatarákot a javasolt szűrővizsgálatok közé, Magyarországon jelenleg a prosztataráknak még nincs az emlőszűréshez hasonló kidolgozott országos szűrési programja. 

„Az 50 év feletti férfiaknak évente ajánlatos részt venni a szűrővizsgálatokon, azoknak pedig, akiknek a családjában volt érintettség, 45 éves kortól javasoljuk a rendszeres szűrést. A betegség ugyanis genetikai halmozódást mutat, azaz nagyobb eséllyel alakul ki olyan férfiaknál, akik családjában korábban előfordult már hasonló daganat, vastagbélrák vagy női rokonoknál petefészekrák” – hívja fel a figyelmet a veszélyeztető tényezőkre Dr. Tersztyánszky Rita. A prosztatadaganatok diagnosztikájának kulcsfontosságú eleme – a specifikus laborvizsgálat és urológiai vizsgálat mellett - a multiparametrikus prosztata MR-vizsgálat.

Az urológus javaslata alapján elvégzett multiparametrikus prosztata MR-vizsgálattal igazolt daganatok esetén minden esetben mintavétel elvégzése szükséges a pontos daganat típus meghatározásához és a kezelés megtervezéséhez. Ehhez a legkorszerűbb eljárás az MR fúziós ultrahang vezérelt biopszia. Ez az eljárás alkalmas a tumorgyanús kóros terület célzott mintavételére, ezért a hagyományos módon végzett prosztata biopsziával összevetve nagyobb biztonsággal igazolja az esetleges rosszindulatú folyamatokat. A

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2023-ban, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjas szembesül

A következő évtizedekben Magyarországon is, de az egész világon nagy kihívást jelent majd az Alzheimer-kórral, demenciával élők gondozása.